Igehely: Lk 10:13-16; Kulcsige: Lk 10:15 „Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz alászállni!”
„Galilea, Galilea, / Drága idők nagy tanúja” (Evang. karénekek 199). Azok engedetlensége fáj a legjobban, akikért a legtöbbet fáradunk. A három galileai város három engedetlen személy, akik látták az Úr Jézus csodatetteit, és hallották megtérésre hívó szavát.
Igehely: Lk 10:1-12; Kulcsige: Lk 10:3 „Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.”
„Hogyha küld, elmegyünk, / Hallgatunk rá, mert bízunk benne” (HH 252). Az elbeszélés a hetvenkét tanítvány kiküldéséről csak Lukácsnál fordul elő.
Igehely: Lk 9:57-62; Kulcsige: Lk 9:62 „Jézus pedig így felelt: Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.”
Követni Jézust! – ez a keresztyén élet lényege. A követni szó sok mindent magába foglal. Először is a tanítvány és a Mester közötti kapcsolatot, amelyben elfogadom az Ő akaratát, és teljesítem azt. Követni Jézust nem más, mint az Ő személyes vezetése alatt élni.
Igehely: Lk 9:51-56; Kulcsige: Lk 9:56 „Mert az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse. Azután elmentek egy másik faluba.”
Jézus Samárián halad keresztül, és előre küld két tanítványt, hogy szállást keressenek. A Mestert nem szívesen látják ott. Elutasítják. Ez meglepte a tanítványokat, nem számítottak rá.
Igehely: Lk 9:49-50; Kulcsige: Lk 9:50 „Jézus azonban ezt mondta neki: Ne akadályozzátok őt, mert aki nincs ellenetek, az mellettetek van.”
Miután az Úr Jézus beszélt a nagyság titkáról, János egy esetről számolt be a Mesternek. Szavaiban érezhető egyfajta önbecsülés, felsőbbrendűség, önelismerés. Felháborodott, hogy más is mer Jézus nevében ördögöket űzni.
Igehely: Lk 9:46-48; Kulcsige: Lk 9:48 „Majd ezt mondta nekik: Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatok között, az az igazán nagy.”
Miről vitatkoztak útközben a tanítványok? Arról, hogy közülük ki a nagyobb. A világban erre a kérdésre a természetes válasz a következő: a gazdag, a befolyásos, az erős.
Igehely: JSir 3:52–58; Kulcsige: JSir 3:57 „Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!”
Jeremiás a panaszénekében bejárja a hívő ember lelkének mélységeit és magasságait. Mi is ismerjük ezt az utat: olykor magunkon érezzük az Isten sújtó kezét, majd bizakodni kezdünk, amikor megérezzük az ő szeretetét és hűségét. Meglátjuk az önvizsgálat fontosságát, a bűnbánat, megtérés szükségét, az ellenség támadásai kereszttüzében az Úr védő szárnyai alá menekülünk. A próféta őszinte szívvel hívja segítségül a Mindenhatót: az Úr ügye miatt éri a támadás, kiönti a szívét Istene előtt.