Igehely: Lk 10:25-37; Kulcsige: Lk 10:37 „Ő így felelt: Az, aki irgalmas volt hozzá. Jézus erre ezt mondta neki: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj!”
Megriadok, hogy hátsó szándékkal jött a Mesterhez! Ami felől tudakozódott, az a halandó ember legfontosabbik kérdése, viszont ezzel az indulattal lefokozta azt holmi eszmecsere szintjére. Az Úr Jézus ismerte gondolatait. Mégis azzal a komolysággal kérdez vissza, amely a témát megilleti.
Igehely: Lk 10:21-24; Kulcsige: Lk 10:21 „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.”
Kiváltságos alkalom a meghitt beszélgetés. Erre, mint legkiválóbb példát, az apa és fia, meg az anya és lánya közötti békés, nyugodt dialógust emlegetik. Életkorban és tapasztalatban a felek között igen nagy a különbség.
Igehely: Lk 10:17-20; Kulcsige: Lk 10:20 „De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.”
Sugárzott az örömtől a diáklány, amint kilépett a vizsgáztató teremből. Társai érdeklődéssel vették volna körül, de ő gyorsan egyvalakihez lépett oda. Át is ölelte, de csak annyit sikerült mondania: „Tanár néni, nagyon köszönöm!”
Igehely: Lk 10:13-16; Kulcsige: Lk 10:15 „Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz alászállni!”
„Galilea, Galilea, / Drága idők nagy tanúja” (Evang. karénekek 199). Azok engedetlensége fáj a legjobban, akikért a legtöbbet fáradunk. A három galileai város három engedetlen személy, akik látták az Úr Jézus csodatetteit, és hallották megtérésre hívó szavát.
Igehely: Lk 10:1-12; Kulcsige: Lk 10:3 „Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.”
„Hogyha küld, elmegyünk, / Hallgatunk rá, mert bízunk benne” (HH 252). Az elbeszélés a hetvenkét tanítvány kiküldéséről csak Lukácsnál fordul elő.
Igehely: Lk 9:57-62; Kulcsige: Lk 9:62 „Jézus pedig így felelt: Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.”
Követni Jézust! – ez a keresztyén élet lényege. A követni szó sok mindent magába foglal. Először is a tanítvány és a Mester közötti kapcsolatot, amelyben elfogadom az Ő akaratát, és teljesítem azt. Követni Jézust nem más, mint az Ő személyes vezetése alatt élni.
Igehely: 1Thessz 5:1–8; Kulcsige: 1Thessz 5:6 „Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok!”
Nap mint nap mulandó dolgokban forgolódunk, ami éppen az ellenkezője az odafelvalókkal, örökkévalókkal való foglalkozásnak. Ti azonban, testvéreim, gondolkozzatok másképp!
Legyünk éberek! Aki éber, az teszi a dolgát, nem alszik, koncentrál, célratörő, összeszedett. Nem retteg attól, hogy vajon most jön-e vissza az Úr, és neki mindenképpen meg kell felelnie, hanem a helyén van, teszi a dolgát, amit Isten rábízott. És ha valamit nem ért, hát megkérdezi őt. Jézusra néz, nem önmagára, nem az ellenségre, mert ezek csak akadályoznák.