Igehely: 4Móz 5:1-4; Kulcsige: 4Móz 5:3 „Akár férfi, akár asszony, küldjék ki. A táboron kívülre küldjék őket, hogy tisztátalanná ne tegyék táborukat, ahol én közöttük lakozom.”
Az Úr parancsa megmutatja, hogy mennyire fontos, mennyire tetszik neki a tisztaság. Ezért el kellett különülniük azoknak, akiknek valamilyen kiütésük (3Móz 13), vagy folyásuk volt (3Móz 15), illetve, ha holttestet érintettek. Ezek tisztátalanná tették az embert.
Igehely: ApCsel 11:27-30; Kulcsige: ApCsel 11:29 „A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek.”
Jézus Krisztus azért jött a világba, hogy segítséget nyújtson, és kiemeljen a bűn nyomorúságából. Jézus Krisztus a gyülekezet Ura. Ő ma is ösztönzi övéit a kölcsönös bátorításra, olykor fizikai segítségnyújtásra is, amelyben az Ő neve megdicsőülhet.
Igehely: ApCsel 11:19-26; Kulcsige: ApCsel 11:26 „Így történt, hogy egy teljes esztendőt töltöttek együtt a gyülekezetben, és igen nagy sokaságot tanítottak. A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek.”
A keresztyének üldözése Jeruzsálemben oda vezetett, hogy mindenfelé szétszóródtak. Így jutottak el egyesek a szíriai Antiókhiáig. Amikor megérkeztek, elkezdték Krisztus evangéliumát hirdetni a zsidóknak (19. v.).
Igehely: Ez 34:11-31; Kulcsige: Ez 34:31 „Mert ti az én juhaim, az én legelőm nyája vagytok. Emberek vagytok, én pedig Istenetek! – így szól az én Uram, az Úr.”
A pásztor képe többször is megjelenik mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben. Ezékiel itt a nép vezetőit nevezi pásztoroknak, akiknek gondoskodniuk kellett volna, védelmet biztosítani a népnek az ellenségtől. Sajnos, ebben kudarcot vallottak.
Igehely: Jn 10:11-18; Kulcsige: Jn 10:16 „Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók; azokat is vezetnem kell, és hallgatni fognak a hangomra, és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.”
Amikor még bűneinkben voltunk, nem Jézust követtük, hanem a Sátán befolyása alatt éltük életünket. Ilyen módon mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok (Ézs 53:6). Azonban eljött a nap, amikor megtértünk lelkünk pásztorához és felvigyázójához (1Pt 2:25).
Igehely: Zsid 4:1–11; Kulcsige: Zsid 4:9 „A szombati nyugalom tehát még ezután vár Isten népére.”
A Zsidókhoz írt levélben három nyugalomnapról olvasunk: Isten nyugalma (Zsid 4:4), Izráel nyugalma Kánaánban (Zsid 3:11) és a hívők jövőbeli nyugalma (Zsid 4:9).
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.