Igehely: Neh 9:32-37; Kulcsige: Neh 9:36 „És most mi szolgák vagyunk! Éppen azon a földön, amelyet őseinknek adtál, hogy élvezzék annak gyümölcsét és javait, azon vagyunk szolgák.”
A múlt felemlegetése és a megtörténtek kimondása csak akkor ér valamit, ha általa rálátunk a jelenre. Akkor, ha nem maradunk meg annál, hogy hibáztatjuk az elődöket, miközben tudatosan vagy tudattalanul mi elhatárolódunk tőlük, mintha különbek lennénk.
Igehely: Neh 9:16-31; Kulcsige: Neh 9:27b „De szorult helyzetükben hozzád kiáltottak, és te meghallgattad őket az égből.”
A vallomás folytatódik. Az elődök engedetlenkedtek, makacsul elfordultak Istentől, s nem akartak megtérni. Ezért jött az ítélet. Újra és újra. „De szorult helyzetükben hozzád kiáltottak, és te meghallgattad őket az égből.
Igehely: Neh 9:1-15; Kulcsige: Neh 9:6 „Uram, te vagy egyedül! Te alkottad az eget, az egek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket és mindent, ami bennük van. Te adsz életet mindnyájuknak. Téged imád a mennyei sereg.”
A sátoros ünnep után, a nép most újabb lépést tesz az Istennel való közösség megújítására. Az egész 9. fejezet mondhatni egy hosszú vallomásos imádság, amelyben a nép feleleveníti saját történelmét.
Igehely: Neh 8:1-18; Kulcsige: Neh 8:13 „Másnap azután összegyűltek az egész nép családfői, a papok és a léviták Ezsdrásnál, az írástudónál, hogy még jobban megértsék a törvény szavait.”
Mindennapi életünket a döntéseink határozzák meg, és nem mindegy, hogy milyen szempontok alapján hozzuk meg ezeket az elhatározásokat. Isten igéje nem arra való, hogy az imaházainkban hagyjuk, mivel hétköznapjaink alatt is igen nagy szükségünk van rá. Fontos kívánni az Isten szavát.
Igehely: Neh 7:60-72; Kulcsige: Neh 7:72a „A papok, a léviták, a kapuőrök és az énekesek, a köznépből valók és a templomszolgák, tehát egész Izráel letelepedett a maga városaiban.”
Az előző versekben a fogságból hazatértek névsorát olvashatjuk, ami sok ismeretlen nevet tartalmaz. Vezetők, a nemzet fejei, papok, léviták, énekesek, kapuőrök, Salamon szolgái fiainak nevei. A származásukat igazolni nem tudók korlátozott jogokkal rendelkeztek.
Igehely: Neh 6:15-7:3; Kulcsige: Neh 6:16 „Amikor ezt meghallották ellenségeink, félni kezdtek a körülöttünk élő népek, és nem tartották többé olyan nagyra magukat, mert fölismerték, hogy Istenünk segítségével lehetett csak véghezvinni ezt a munkát.”
Isten segítségével a munka hamar befejeződött. Milyen öröm lehetett a nép szívében! Az ellenség viszont a saját kelepcéjébe sétált, mivel erőt vett rajtuk az a félelem, amit a vezetőknél és az építőknél szerettek volna látni.
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.