Igehely: Kol 1:9-18 ; Kulcsige: Kol 1:13 „Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába.”
Amennyiben újjászülettünk már, úgy kétségkívül a mi életünknek is a legmaghatározóbb fordulópontja az, amiről a 13. versben olvasunk: „Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és Ő vitt át minket szeretett Fiának országába”.
Igehely: Zsolt 18:21-37; Kulcsige: Zsolt 18:30 „Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom.”
Dávidot hűsége miatt Isten védte, és „mécsesét” nem engedte kialudni (2Sám 21:17; Zsolt 132:17). Győzelmessé tette őt ellenségeivel szemben. Az Úr erejében bízva még a várfalra is felhágott a harcban. Emberfeletti erővel, az Úr erejével rendelkezett.
Igehely: 1Thessz 3:1-13; Kulcsige: 1Thessz 3:8 „Mert akkor élünk igazán, ha ti szilárdan álltok az Úrban.”
Miután Pál, Silás és Timótheus megalapították a thesszalonikai gyülekezetet, a meg nem tért zsidók ellenállása miatt menekülniük kellett. Béreába mentek, de ott sem hagyták őket békén! Ezért Pál előre utazott Athénbe és arra kérte munkatársait, hogy amint lehet, csatlakozzanak hozzá.
Igehely: Róm 15:1-14; Kulcsige: Róm 15:5 „A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint.”
Pál apostol itt arról ír, hogy nekünk, erőseknek hordoznunk kell az erőtlenek erőtlenségeit (1. v.). Mindnyájunknak vannak gyengeségeink, de vannak valóban gyengék, akik az ismeretben és kegyelemben szűkölködnek, megrepedt nádszálak, füstölgő gyertyabelek. Legyünk tekintettel rájuk!
Igehely: Jn 14:1-14; Kulcsige: Jn 14:11 „Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek!”
Ha Jézus az életed, Ő megszabadít a szorongástól és a félelemtől, mert az Úr felszabadítja a nyugtalan, aggódó, félelemben élő embert és meggyógyítja azt. „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek!” A Jézusban való hit és bizalom szünteti meg a félelmet. „Higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem!”
Igehely: ApCsel 5:12-16; Kulcsige: ApCsel 5:16 „Összegyűlt a Jeruzsálem körüli városok népe is, hoztak betegeket és tisztátalan lelkektől gyötörteket, akik mind meggyógyultak.”
Az első hívők nem maradtak csendben a hitük felől, nem voltak sem bátortalanok, sem szégyenlősek: „nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem volt mindnyájukon” (4:33).
Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”
Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?