2025. december 3., szerda

DÉLELŐTT | 
A hit nem vak, hanem tényekre épül

Igehely: 2Pt 1:15-18 Kulcsige: 2Pt 1:16 „Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének.”

Amikor Péter és János a feltámadás reggelén az asszonyok híresztelésére a sírhoz futottok, még nem tudtak hinni. Amikor azonban beléptek a sírboltba és megnézték a helyet, ahol korábban Jézus teste feküdt, elszállt minden kételyük. Mi győzte meg őket? A leplek és az összegöngyölített fejkendő, ami még mindig a fej formáját őrizte. Jézus testét nem vihette el senki. Ha pedig nem külső beavatkozással tűnt el a test, akkor ő valóban feltámadt. János tehát látott, és hitt (Jn 20:8). Lukács a szemtanúkat kereste fel, és körültekintő pontossággal írta meg műveit (Lk 1:2-3, ApCsel 1:1). A feltámadt Jézus több mint ötszász testvérnek jelent meg egyszerre – írja Pál, akik közül legtöbben még éltek a korinthusi levél megírásakor (1Kor 15:6). Péter pedig azzal veti el a kitalált mesék ismertetésének rágalmát, hogy szem- és fültanúi voltak a jézusi eseményeknek. Vele együtt voltak a megdicsőülés hegyén is, hallották a mennyei szót, és látták Jézus isteni fenségét.

A keresztyén hit nem vakon ugrás a semmibe, hanem nyitott szemmel járás a biztos cél felé.

Boros Róbert

DÉLUTÁN | 

Türelem a befejezésig

Igehely: Préd 7:8 „Jobb valaminek a befejezése, mint az elkezdése. Jobb türelmesnek lenni, mint kevélynek.”

„Jobb valaminek a befejezése, mint az elkezdése. Jobb türelmesnek lenni, mint kevélynek.” Ez az ige érdekesen kapcsolja össze a türelmet a kevélységgel. Azt gondolnánk, hogy nincs sok köze egyiknek a másikhoz, pedig, ha belegondolunk a gonosz szolga példázatába (Mt 18:23–35), aki magát túlzottan nagyra tartja, másokat pedig lenéz, képtelen arra, hogy türelmes legyen, időt és kegyelmet adjon. Mivel a mi Atyánk a „türelem és vigasztalás Istene” (Róma 15:5), ezért nekünk is törekednünk kell arra, hogy istenképűségünk itt is meglátszódjon. Az elkezdés és a befejezés között rengeteg tervezés, munka, szenvedés, megpróbáltatás húzódhat meg, amit türelmes kitartással kell végezni, illetve elviselni, és csak így jut sikerre a terv. A hívő életünk pályafutása is ilyen, de a kitartás dicsőséges koronát szerez.

Úr Jézus, rád szeretnék hasonlítani inkább, mint a gonosz szolgára, kérlek formáld bennem a türelmet. Ámen!

Mostis Ádám

 Napi áhítat

Igehely: Ef 2:4-10 Kulcsige: Ef 2:8 „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka.”

Csak az evangélium hirdeti, hogy az ember hitre jutásának másodpercében azonnal üdvösséget nyer, mivel Krisztusban megigazult. Attól kezdve pedig üdvbizonyossága van. Nézzük előbb, hogy ki üdvösségünk szerzője és cselekvője, vagyis ki a döntő faktor a megváltás művének végrehajtásában? Egyedül Isten. Pál előbb elmondja, hogy mi a megváltásunk alapja és kiváltó oka: Isten gazdag irgalma, ami nagy szeretetéből ered (4. v.). Értsük és higgyük már el, hogy soha nem az ember jósága, igyekezete, jó cselekedetei, vallásossága és hűsége alapján lehet üdvössége, hanem Isten miatt.