Igehely: Mt 28:1–10; Kulcsige: Mt 28:6 „Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt.”
Az Úr Jézus feltámadását angyal hirdette az Urat kereső asszonyoknak. Mire odaértek, a kő már el volt hengerítve a sír szájáról. Az őrök a félelem miatt szinte holtra váltak. Az asszonyok bátorítást kaptak az angyaltól, az őrök nem. Az asszonyoknak fontos üzenetet ad át Isten küldöttje, ami ma nekünk is üzenet: „Nincsen itt, mert feltámadt!” Ez olyan csoda volt, amely igazolta Jézus isteni eredetét, hitelesítette minden tanítását, minden csodatettét, egész életét. Méltó, hogy egy életen át imádjuk és hódoljunk neki, mert eljött értünk, halála és feltámadása értünk történt: „a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért” (Róm 4:25). Ezen az ünnepen is velünk van, és mivel él, kapcsolatunk lehet vele, ő az életünk alapja.
„Amint megmondta.” – Az Úr Jézus nemcsak a haláláról beszélt a tanítványoknak, beszélt a feltámadásáról is (Mt 16:21). Valami miatt nem jegyezték meg, és nem is várták a feltámadását. Az ellenséges erők viszont emlékeztek rá (Mt 28:63), ezért őrizet alá vették a sírt, lepecsételték a követ. Jézust nem tarthatta fogva a halál, sem a sírkamra, az őrök sem tudtak ártani neki, mert eltűnt. Feltámadott testével elhagyta a sírt. Legyen a hit a jellemzőnk, de az éberség és fogékonyság is, hogy higgyük, amit Jézus ígért, és várjuk a beteljesedését. Most azt kell hinnünk, hogy vissza fog jönni hatalommal és dicsőséggel, amint megmondta.
„Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt.” Győződjetek meg: üres a sír! Ma is meg lehet győződni arról, hogy ő él. Kijelenti magát az embernek. Ezen az ünnepen ez újra nagyon bátorító. Nekünk egy kis rész jutott a nagy munkából: hogy hirdessük az ő feltámadását. A nagyobb munkát ő végzi el: dolgozik a szívekben, meggyőződést ad, bizonyosságot a Jézus feltámadásáról a Szentlélek által. Ha már megvan a bizonyosság a szívünkben, osszuk ezt meg a nekünk adott lehetőségek szerint. Ha valakinek nincs még meggyőződése, akkor jöjjön és győződjön meg, lássa meg, hogy a húsvéti események mögött ott vannak a tények. Jól dokumentálva a kezünkben van az egész esemény leírása a Bibliában.
Legyen egy meghitt, áldott húsvétunk a Feltámadott jelenlétében!
Budai Lajos Dániel
Könyörögjünk, hogy ha nem is értjük pontosan, higgyünk biztosan a feltámadásban! – Ézs 26:19
Ha meghaltunk, élni fogunk – Róm 6:1-14 (Róm 6:8-9)
A feltámadott nagy parancsa
Igehely: Mt 28:11–20; Kulcsige: Mt 28:19 „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.”
Jézus Krisztus parancsolhat, mert neki adatott minden hatalom mennyen és földön:
„Menjetek el, tegyetek tanítvánnyá minden népet!” A tizenegynek meg kellett keresni, kik azok, akiket tanítványokká tehetnek. Először talán azokat keresték, akik hallották Jézus tanításait, látták csodáit. Nagy tömegek gyűltek Jézus köré. Ezek a találkozások ott éltek a szívek mélyén. Pünkösdkor is nagy tömeg gyűlt össze, akkor is sok tanítványa lett Jézusnak. A pogányok közül is sokan a Jézus tanítványaivá lettek. Nekünk is fel kell térképezni, kiket tehetünk Jézus tanítványává. Először a családunkban, majd a gyülekezetben, ha valaki még nem Krisztus követője, nyerjük meg Jézusnak! A gyülekezet baráti körében van-e valaki, aki már elő van készülve, csak meg kell szólítani, akiket az Úr a gyülekezetnek ad a világból. Az a jó, hogy nemcsak mi dolgozunk, a több az, amit az Úr tesz: vonzza az embereket a lelkük mélyén szeretete által.
„Megkeresztelve őket…” Ez a Jézus parancsának való engedelmesség. Jézus követéséhez ez hozzátartozik. A parancs ebben a sorrendben van: tanítvánnyá lenni, majd bemerítkezni a Szentháromság nevében. Egy csecsemő még nem válhat Jézus tanítványává. A Bibliában egy gyermekkeresztség sincs leírva, ezért nem kereszteljük meg a gyermekeket, hanem igazodunk Jézus Krisztus parancsához. Ezt a kérdést nem vitatni kell, hanem gondosan átnézni az evangéliumokat és az Apostolok cselekedeteit. A Szentlélek megvilágosítja az elmét ebben a kérdésben is. Adja Isten, hogy ezen az ünnepen is sokan kapják meg ezt a világosságot!
„Tanítva, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek!” A tanítás a fejlődésben segít, hogy a jellemünk krisztusi legyen, a Lélek gyümölcsei láthatók legyenek bennünk, azzal szolgáljunk. Nem lehet ott megállni, hogy „Megtértem, megkeresztelkedtem, ennyi elég.” Szolgálni is hív az Úr, de ahhoz, hogy hitelesek legyünk, kell a példás élet! Ehhez tanulnunk kell, formálódnunk a Szentlélek által. Így erősödünk meg, így tudunk kitartani is. A tanítás által látjuk a célt, ami azért szükséges, hogy maradandó értékekbe fektessük időnket és energiánkat.
„Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Annak, aki ezt tapasztalja, és szereti Jézust, aki a parancsot adta, nem lesz nehéz végrehajtania azt. Éljük át támogató jelenlétét ezen az ünnepen, örüljünk a nagy parancsnak, ami egy gazdag életprogram is.
Budai Lajos Dániel
Új hozzászólás