2024. június 2., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Légy bölcs Isten kijelentése által

– Ef 1:15–23; Kulcsige: Ef 1:17 „És kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt.”

Kiváltság, hogy Isten kijelentette magát nekünk. Isten embere példa előttünk, ahogy a bölcsességre tanít. Pál az imádságában lelki megvilágosodásért könyörög. Erre lenne szüksége minden embernek manapság is. Isten az egyetlen, aki adja a bölcsességet, a Szentlelket, Jézus Krisztus által. A Szentlélek maga a bölcsesség (Ézs 11:2). A Szentlélek a kijelentés (1Kor 2:10).

Amikor újjászülettünk, Isten a Lelkét adta nekünk. Pál apostol azért imádkozik, hogy a hívők megismerjék Isten akaratát. A kijelentés az ismeret közlésével függ össze. A bölcsesség azt jelenti, hogy az ismeretet helyesen alkalmazzuk az életben. Hogy helyesen tudjuk alkalmazni az ismeretünket, azt csak és kizárólag az ő szaván keresztül tudjuk elérni. Mennyei látásra, mennyei világosságra van szükségünk ahhoz, hogy bölcsek legyünk. Imádkozhatunk azért, hogy Isten adjon nekünk is bölcsességet, hogy ő irányítsa az életünket. Ez olyan ismerethez vezet, amely szükséges ahhoz, hogy olyan életet tudjunk élni, amit az Úr szeretne nekünk. Ez saját, emberi értelemmel fel nem fogható ismeret, csakis Jézus Krisztus kegyelméből (Ef1:18) érthető és élhető meg.

Isten kijelentése azoknak adatik, akik kérik és szeretik őt. Csodálatos Isten kijelentése az övéinek, és lelki áldásokat nyit meg minden hívő előtt. Kérd bátran Isten kijelentését a magad számára. Megmutatja az ő tervét, bölcsességét, és eláraszt áldásokkal. Légy bölcs, és Isten áldott embere leszel!

Andrásik Erwin

Imaáhítat: 

Kérjünk bölcsességet a nevelőknek, hogy az Ige világosságában lássanak és járjanak! – Péld 8:6-11

Bibliaóra: 

A puszta: Isten ítélete – 4Móz 14:1-38 (4Móz 14:18)

DÉLUTÁN | 

Krisztus szolgálatának küzdelmei

Igehely: Fil 1:12–26; Kulcsige: Fil 1:12-13 „Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy az én helyzetem inkább az evangélium terjedését szolgálja, mert ismertté lett az egész testőrségben, és mindenki más előtt is, hogy Krisztusért viselem bilincseimet.”

Pál apostol szeretné tudtára adni a testvéreknek, hogy azok a dolgok, amelyek vele történtek – a kihallgatása és fogsága – inkább az evangélium előremenetelét eredményezték, minthogy akadályozták volna. Az is látható, hogy Isten hogyan bírálja felül a gonoszok terveit, és hogyan lesz diadal a látszólagos tragédiából. Bármilyen gonosz is az ember, Isten csodálatos ereje mindig győzni fog! Pál is így hirdette. Elutasította, hogy lehangolt legyen némelyek gonosz indítékai miatt. Nem keseredett el, nem sajnáltatta magát, nem kereste mások együttérzését, inkább be van teljesedve az Úr örömével, és másokat is bátorít.

Az evangéliumot tiszta és őszinte szeretetből kell hirdetni. A hívők imádsága elég hatalmas arra, hogy meghiúsítsák az ellenség hatalmát. Jöjjön bármi az életemben, mindig félelem nélküli és szókimondó tanúja leszek Krisztusnak (Fil 1:20)!

Hogyan magasztaltatik fel Krisztus a mi életünkben? Magasztalás által: ajkaink által, amelyek bizonyságot tesznek róla. Magasztalás: kezeinkkel, amelyek az ő boldog szolgálatában foglalatosak. Magasztalás: lábainkkal, amelyek boldogan mennek az ő küldetésében. Magasztalás: térdeinkkel, amelyek boldogan hajlanak meg imában az ő királyságáért. Magasztalás: vállainkkal, amelyek boldogan viselik egymás terheit.

Pál életének a célja az volt, hogy szeresse, imádja és szolgálja az Úr Jézust! Azt akarta, hogy élete Krisztus életére hasonlítson. Milyen csodálatos lenne, ha a keresztyénség többsége törekedne hasonlóvá lenni Krisztushoz! A világ egészen más lenne!

Andrásik Erwin

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
8 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Róm 11:1–6; Igehely: Róm 11:2b „Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor az Isten előtt vádat emel Izráel ellen?”

„Elvetette Isten az Ő népét?” – kérdezi Pál a művelt rómaiakat, de közben minket is ilyen kérdések feszítenek háborúk, gazdasági válságok, természeti katasztrófák és személyes próbák között, vagy ezeket látva. Úgy látom, két oldalról kell ezt a kérdést megközelíteni: nemzetek (társadalmi) és az egyén (személyes) oldaláról.