Igehely: Ézs 29:13-21; Kulcsige: Ézs 29:16 „Micsoda fonákság! Egyenrangú talán az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem ő alkotott engem?! Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?!”
A Teremtőhöz való helyes viszonyulás az életünk alapja. Ézsaiás oly korban élt, amikor a választott nép nem akarta, és egy idő után már nem is tudta érteni Istenének üzeneteit. Közeledik Isten ítélete, és jön a prófétai feddés: Nem mondhatja a fazék a Fazekasnak, hogy nem ért a dolgához! A nép idáig jutott: számonkéri Istent. Lázad, amiből nem akar megváltozni. Ez nem vitatkozás, amelyben készek a felek engedni, változni. Azt kell mondanunk, hogy mindig jelen volt világunkban a lázadó gondolkodás, lelkület – hiszen Sátán elhintette a lázadás magvait –, de nem mindig egyforma mértékben terjedt el. Amikor a gonoszság oly mértékben hatalmasodik el a földön, mint Nóé idejében, akkor jön Isten ítélete.
Korunk nagyon közel van ehhez a helyzethez. Mit lehet tenni? 1. Megalázkodni Isten előtt. 2. Gondjainkat átadni a Jó Pásztornak, mert Ő ismer minket, és képes célba juttatni! Péter apostol azt mondja: „Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1Pt 5:6-7). El tudod ma reggel is hinni az Isten szavát? Bízzál benne!
Csuhai József
Imádság a továbbfejlődésért
Igehely: 2Thessz 1:11-12 „Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek, hogy a mi Istenünk tegyen titeket méltóvá az elhívásra, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hit cselekedeteivel hatalmasan, hogy megdicsőüljön a mi Urunk Jézus Krisztus neve bennetek, és ti is őbenne a mi Istenünk és az Úr Jézus Krisztus kegyelméből.”
A thesszalonikai gyülekezet Pál apostol második missziós útja alkalmával született, és bár azt mondja Lukács a Béreában élőkről az ApCsel 17:11-ben, hogy „nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat”, itt a levélben már dicséri Pál a gyülekezetet: „mi magunk dicsekszünk az Isten gyülekezeteiben veletek” (4.v.). Komoly változás állt be a testvérek életében, és az apostol szeretné, ha ez nem állna meg, sőt fejlődne! Nehéz időket él a gyülekezet: szenvedések (1:5), téves tanítások Jézus visszajövetelével kapcsolatban (2:2). Állhatatosságra, józanságra van szüksége, hogy a hitben megmaradjon! Ki tudja ezt elvégezni? Pál apostol másik helyen azt mondja: „Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az Isten adta” (1Kor 3:6). Az ember sok dolgot meg tud tenni – és meg is kell tennie –, de a növekedést csak Isten tudja elvégezni.
Ha példa lehetsz mások számára, akkor se állj meg a fejlődésben! Hogyan viselted a mai nap szenvedéseit? Józan tudtál maradni a beszédben és a különféle hírek hallgatása közben?
Csuhai József
Új hozzászólás