2022. március 11., péntek

DÉLELŐTT | 
Magunk vagy Isten szerint

Igehely: Lk 12:13-21; Kulcsige: Lk 12:21 „Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.”

Miközben Jézus a tanítványokat oktatja, odamegy hozzá egy ember, és segítséget kér tőle abban, hogy megszerezhesse a családi örökség jogosan őt illető részét. Ezzel elárulta, hogy csak a vagyon érdekli, és mennyire érzéketlen mindaz iránt, amit Jézus mond. Gyakran megkérték a rabbikat, hogy bíráskodjanak a családi vitákban. Jézus megragadta az alkalmat, és elmondott egy példázatot a kapzsiság csapdáiról. A példázat a gazdag emberről szól, akinek olyan sokat termett a földje, hogy le kellett bontania a csűreit, és nagyobbakat építeni, hogy oda takaríthassa be minden gabonáját és javait. Azt gondolta, hogy ezután nagyon boldog lesz, mert mindene megvan (Lk 12:19). Azonban, megszólal Isten, és ezt mondja: „Bolond, még az éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?” Jézus levonja a következtetést. Az ilyen ember lehet, hogy az emberek szerint gazdag, azonban Isten szerint nagyon szegény.

A tanítványoknak meg kellett tanulniuk, hogy az élet fontosabb, mint az anyagi javak. Ezt a leckét nekünk is meg kell tanulnunk. Te ki szerint vagy gazdag, magad szerint, vagy Isten szerint?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

Az anyagiak kísértése

Igehely: 4Móz 22:15-32; Kulcsige: 4Móz 22:17 „Igen gazdagon megjutalmazlak, és megteszek mindent, amit mondasz nekem. Csak jöjj el, és verd meg ezt a népet rontással a kedvemért!”

Ebben a fejezetben Isten Bálámot, a pénzsóvár prófétát állítja elénk. Nyilvánvaló, hogy Bálám szerette a pénzt, de ez a szerelem, sajnos, ma sem ritka. Bálák aranya és ezüstje olyan vonzó volt Bálám számára, hogy nem tudott ellenállni a kísértésnek. Személyében egy olyan ember képét látjuk, akit ellentétes érzelmei ide-oda hánynak-vetnek. El akart menni Bálákhoz, mert szíve az anyagiak után vágyott, de azért szerette volna megőrizni a vallásosság látszatát is.

A bűneset következménye miatt az ember az anyagiak vonzáskörébe került. Úgy harcol az anyagiakért, mintha magával vihetné azokat. Első látásra úgy tűnik, hogy Bálámnak mindennél fontosabb az Úr akaratának teljesítése. De a valóságban ő egy nyomorult ember, akinek a neve úgy áll a Szentírásban, mint az elbukott emberiség történetének egyik legsötétebb alakja (2Pt 2:14-16). Az anyagiak elveszik az ember látását, ahogy ez látható Bálám esetében, aki még azt sem látta, amit a szamara látott. Vegyük komolyan az Úr Jézus Krisztus figyelmeztetését: „Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak!” (Lk 16:13b)

Vajda Miklós

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
8 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.