2020. november 21., szombat

DÉLELŐTT | 
Eskól-völgy: termékenység és bőség

Igehely: 4Móz 13:17-26; Kulcsige: 4Móz 13:24 „Azt a helyet Eskól-völgynek nevezték el arról a szőlőfürtről, amelyet ott metszettek le Izráel fiai.”

Az Eskól-völgy az izráeliták számára az ígéretek beteljesedését vetítette előre. A kémek bizonyára nem láthattak meg mindent, ami a Kánaán földjén rájuk várt, de amit láttak, az elégséges volt arra, hogy megtudják: érdemes Istenben bízni. A völgyben olyan termés volt (szőlő, alma, füge), amelyet azelőtt elképzelni sem tudtak volna. Isten olyan földet készített számukra, amelyet nem ők munkáltak meg, ami tele volt mindenféle javakkal. Azelőtt álmodni sem mertek volna arról, hogy ilyen gazdag az Ígéret földje.

Vajon mi, hívő emberek, mit látunk, amikor a Bibliát olvasva betekintést nyerünk az Ígéret földjébe? Vajon megremeg-e a szívünk, amikor a mennyország gyöngykapuit és aranyutcáit Isten igéje feltárja előttünk? Milyen csodálatos számunkra az, hogy egy olyan országba készülünk, amelynek tervezője és alkotója az Isten! Izráel népének a földi Kánaánt kellett kikémlelnie, hogy majd birtokba vegye. Mi a mennyei országba készülünk, ahová Jézus elment, hogy helyet készítsen számunkra. A mai napon kinek és mit fogsz mondani arról a helyről, ahová készülsz?

Veress Ernő

DÉLUTÁN | 

Bánatból öröm

Igehely: Eszt 9:20-22 Kulcsige: Eszt 9:22 „Mert ezek azok a napok, amelyektől kezdve a zsidók nyugton lehettek ellenségeiktől, és ez az a hónap, amelyen bánatuk örömre és gyászuk ünnepre fordult. Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek.”

A Purim ünnepe a zsidók számára a szabadulást jelentette. Az idegenben élő zsidók napjai meg voltak számlálva, és ha nincs ott a bátor Mordokaj és a mindent kockáztató Eszter, akkor a bánat nem fordult volna örömre. Isten eszközöket használt fel annak érdekében, hogy a népre leselkedő halálos ítéletet és az ebből fakadó bánatot, gyászt örömre és vigasságra fordítsa.

Ma is vannak emberek, akik a bánattól elveszítették életkedvüket és jövőképüket. Minderre van megoldás, ha vannak olyanok, akik bátorságot mutatnak ebben az időszakban és kiállnak Isten igéje mellett. A szomorúság és a bánat nem lesz tartós, ha lesznek olyanok, akik kockára teszik az életüket azért, mert jobban szeretik népüket, mint saját életüket. Isten kész cselekedni, és ma is olyan nagy a hatalma, mint régen, csupán látni akarja azokat a hithősöket, akik az Ő oldalán felsorakoznak és nem szégyellik a nevét megvallani.

Mindannyian szeretnénk az örömet választani, de a bánatból az örömig vezető út áldozatba kerül. Az Úr Jézus a kereszthalált vállalta azért, hogy feltámadása által örömben részesítsen minket. Legyünk mi is készek áldozatot vállalni azért, hogy a bánatot öröm váltsa fel!

Veress Ernő

 Napi áhítat

Igehely: 1Thessz 3:1–13; Kulcsige: 1Thessz 3:3 „Hogy senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve.”

Pálnak az a nyugtalansága van most előttünk, amit mi is érzünk akkor, ha nem érünk el valakit, pedig tudjuk jól: még jó lenne ott lenni mellette, bátorítani, látni lépéseit, életét. Egyfajta szülői felelősség ez, amit Pál most lelki atyaként él meg. Azon töpreng az apostol: vajon elég erős-e a fiatal gyülekezet hite? Kézzel-lábbal törekszik, hogy ott legyen mellettük, de nem sikerül. Végül Timóteust küldi el hozzájuk maga helyett. Meg a leveleit.