Igehely: Bír 16:4-21; Kulcsige: Bír 16:18 „Amikor Delila látta, hogy egészen feltárta előtte a szívét, elküldött, és hívatta a filiszteusok városfejedelmeit, és ezt üzente: Most jöjjetek, mert egészen feltárta előttem a szívét! A filiszteusok városfejedelmei elmentek hozzá, és a pénzt is vitték magukkal.”
Ismert, ugyanakkor szomorú történetet olvastunk. Azon túl, hogy Sámson a szövetségen kívül, nem Isten, hanem csupán a szeme szerint választott feleséget, különböző rossz tulajdonságokkal találkozunk, amelyek megrontják a házastársi kapcsolatot, tisztaságot.
Az első rossz jellemvonás, amivel találkozunk, a Delila hűtlensége. Nem egy másik fél volt, aki elcsábította az asszony szívét, hanem egy ajánlat a meggazdagodásra. Delila szíve jobban ragaszkodott a pénzhez, mint a férjéhez. Ahelyett, hogy férjét védte és támogatta volna, gondolkodás nélkül elárulta a vagyonért. Ha egymást nem is ilyen drámai módon áruljuk el, de könnyedén felismerhetjük, hogy időközönként lemondunk az egymással töltött minőségi időről, a családi áhítatokról, a közös étkezésekről azért, hogy több anyagi jóhoz jussunk. Adjon az Úr kegyelmet, hogy az egymással töltött időt, házastársi kapcsolataink építését sokkal értékesebbnek lássuk, mint az anyagiakban való bővelkedést.
Ugyanakkor arra is fontos figyelnünk, hogy az egymással történő beszélgetés, amely fontos része minden kapcsolatnak, különösen a házastársi közösségnek, építő legyen. Sámson számára felesége beszéde zaklató, gyötrő és unalmas volt (16. vers). Imádkozzunk frissességért, hogy az egymással történő beszélgetés építő, gyógyító, kedves legyen.
Szabó Sándor
Szülői intelmek
Igehely: Péld 3:1–12; Kulcsige: Péld 3:25 „Nem kell félned a hirtelen fölrettenéstől, sem attól, hogy viharként rád törnek a bűnösök.”
Salamon a Példabeszédek könyvében bizonyára gyermekeire, fiaira gondolt, amikor megfogalmazta sok-sok tanácsát. Mi, akik ma olvassuk, vehetjük ezt úgy, hogy Mennyei Atyánk szeretne megszólítani minket. Salamon nemcsak azért bátorította gyermekeit, hogy az életben jól boldoguljanak, bár bizonyára ez is fontos szempont, de az Isten előtti kedves élet megélése is fontos szerepet kap tanácsaiban.
„Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved.” Az édesapa úgy szólítja meg fiát, mint aki hisz abban, hogy mindaz, amit elmond, igazság és valóság. Felsorolja, hogy milyen áldások követik a gyermeket, ha megtartja az ő beszédeit. De a kiindulópont az, hogy a gyermek is elhiszi, hogy mindaz, amit az édesapja elmond, az minden körülmények között megállja a helyét. Egyrészt imádkozzunk, hogy mi is, földi szülők, édesapák, egészséges módon tudjuk tanácsainkkal jó irányba vezetni gyermekeinket. Éljünk úgy, hogy gyermekeink lássák, hogy mindazt, amire tanácsoljuk őket, mi is megtartjuk, azok szerint igyekszünk élni. Amikor a fiak látják a szülők hiteles életét, sokkal könnyebben fogják meghallgatni és követni a szülői tanácsot.
Imádkozzunk, hogy elsősorban mi tudjuk engedelmeskedni Mennyei Atyánk szavának, hogy aztán gyermekeinket a saját jó példánk által tudjuk jó irányba vezetni.
Szabó Sándor
Új hozzászólás