Igehely: Mt 13:24-30, 36-43; Kulcsige: Mt 13:30 „Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe.”
A búza és a konkoly példázata arról szól, hogy ebben a világban együtt vannak a mennyország fiai és a gonosz fiai. Most még Isten nem választja külön őket. Nem létezik egy keresztyén világrész, ahol csak a hívők vannak, és egy másik rész, ahol a gonoszok.
A példázat magyarázata szerint a szántóföld a világ. Tehát nem a gyülekezet az a hely, ahol együtt kell, hogy legyenek az igazak a hamisakkal. Az első korinthusi levélben elmondja az apostol a gyülekezetnek, hogy ne legyenek kapcsolatban olyanokkal, akik megtűrnek bűnöket az életükben. „De nem általában e világ paráznáival vagy nyerészkedőivel, harácsolóival vagy bálványimádóival, hiszen akkor ki kellene mennetek a világból. Most tehát azt írom nektek, hogy ne éljetek közösségben azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek” (1Kor 5:10-11). A gyülekezeti fegyelem arra adatott, hogy aki elhajolt erkölcsileg vagy hitelvileg, az helyreálljon. Ezt követeli meg a gyülekezet tisztasága és hiteles bizonyságtétele a világ felé. A cél mindig az lenne, hogy a helyreállás megtörténjen.
A világban élő emberek felett Isten fog ítéletet tartani. Ő türelmes, és csak az utolsó ítéletkor lesznek különválasztva az emberek. Isten igazságosan fog cselekedni. „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek” – így szól az Úr” (Róm 12:19). Isten türelme azt is jelenti, hogy ameddig tart a kegyelem ideje, addig lehet megtérni. Akkor kell engedelmeskedni Istennek, amikor igéje szól, és hív a megtérésre.
Isten türelmes gyermekeihez, kész formálni minket, hogy egyre inkább Krisztusra hasonlítson az életünk. A hívő embernek világítania kell, és bizonyságot tennie azok között, ahova az Úr helyezte. Nem mehetünk ki e világból. E világban élünk, de nem e világ szerint. A Róma 12:2 szerint a hívő embernek nem kell a világra hasonlítania, hanem jó, Krisztusi illatot kell terjesztenie a világban.
Hogyan tapasztalod Isten türelmét az életedben? Hogyan tudsz világítani a környezetedben? Hogyan lehet a gyülekezet tisztaságát megőrizni?
Kelemen Szabolcs
Imaáhítat: Adjunk hálát, mert tart a kegyelmi idő, így van még lehetőségünk a megtérésre, illetve visszatérésre! – 2Pt 3:9
Bibliaóra: Az engedetlenség velejárói – Jer 44:1-19, 24-30 (Ez 33:11)
Bölcsességet kereső fiatalok
Igehely: Dán 2:17-30, 44-49; Kulcsige: Dán 2:23 „Magasztallak és dicsőítelek téged, atyáim Istene, mert bölcsességet és erőt adtál nekem, és most tudtul adtad, amit kértünk tőled, tudtul adtad nekünk a király dolgát.”
A Biblia azt tanítja, hogy az Úrnak félelme a bölcsesség kezdete. Az Úr követése, tisztelése, a neki odaszánt élet jelzi az Isten szerinti bölcsességet. Van, aki okos, eszes, tudós ember. Ez nem feltétlenül jelent Isten szerinti bölcsességet. Az okosságot, tudományt el lehet sajátítani és fejleszteni tanulással. Ez is fontos, de nem helyettesíti az Isteni bölcsességet. Az Isten szerinti bölcsesség igéhez igazított életet jelent. Igét követő és igének alárendelt életet. Csak az tud így élni, aki Jézus Krisztusban új életet kapott. Jakab apostol arról is beszél, hogy van földi, ördögi bölcsesség is. „Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazsággal szemben. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van, és viszálykodás, ott zűrzavar és mindenféle gonosz tett található” (Jak 3:14-16).
Dániel és barátai az Isten szerinti bölcsességet keresték. A babiloni fogság idején a zsidó fiatalok elkerültek a pogány király udvarába. Ott is igyekeztek Isten útmutatásai szerint élni. Az udvarban voltak babiloni bölcsek, de kiderül, hogy a király álmát nem tudják elmondani, sem megfejteni. Így az életük forog kockán. Dániel és társai Istentől várják a megoldást. Nála keresik a bölcsességet. Jakab apostol az Isten szerinti bölcsességet a következőképpen jellemzi: „A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató” (Jak3:17). Dániel és társai ezt a felülről való bölcsességet keresték Istennél.
A mi fiataljaink vajon milyen bölcsességet keresnek, amikor elkerülnek a nagyvilágba? Kikerülnek a családi fészekből, jönnek az egyetemi évek, a nagyvárosi élet, de fogják-e keresni a felülről való bölcsességet? A legnagyobb ellenség, az ördög, a saját bölcsességét szeretné elültetni mindannyiunk szívében. Minden hívő fiatalnak és idősnek is Istent, az ige szerinti életet és bölcsességet kell keresnie és megélnie naponként.
Miért könnyű vagy miért nehéz megélni az Isten szerinti bölcsességet a hétköznapokban?
Kelemen Szabolcs
