Igehely: Mt 10:1-8; Kulcsige: Mt 10:1 „Magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget.”
„Csak vidd ki a fiatalokat a sportpályára, és meglátod, hogy mi is lappang igazából a belsőjükben.” – ez a tanács hangzott el egy ifjúsági vezetőképzőn. Ugyanez az alapelv érvényes, amikor valaki kezébe egy nagyobb pénzösszeg kerül. Felszínre jön az emberben lappangó igazi vágy. Igaz ez a hatalommal kapcsolatosan is. A tanítvány vágya a mestere akarata. Mikor az Ember Fia, Jézus adott hatalmat a tanítványainak, fontos megfigyelni néhány alapelvet:
1. „Magához hívta tizenkét tanítványát”: Jézus a kezdeményező. Olyan egyszerű, hétköznapi, munkásembereket használt fel, akiket nem a kimagasló eredményeik tettek alkalmassá, hanem a Mester hívása. Ha tanítvány vagy, téged is hív!
2. „Hatalmat adott nekik”: a hatalom, amivel a tanítvány rendelkezik, nem saját, hanem mennyei erőforrásból származik és táplálkozik. Ugyanakkor, a természetfölötti feladathoz, természetfölötti erőre van szükség.
3. „Menjetek el, és hirdessétek”: a mester parancsa egyszerű és érthető.
4.„Ingyen kaptátok, ingyen adtátok”: a hatalom ajándék. Továbbadása felelősség.
Túl egyszerűnek, túl kicsinek, túl halandónak látod magad? Gratulálok! Felvételt nyertél a mennyei feladat elvégzésére!
Szabó Sándor
A viszálykodás egyéb gonoszsággal jár
Igehely: Jak 3:13-18; Kulcsige: Jak 3:14-16 „Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett.”
Gyermekek életét figyelve, azt a versengést láthatjuk magatartásukban, hogy egy-egy területen mennyivel jobbak társaiknál. Viszont, ha jól meggondoljuk, akkor gyakran mi felnőttek is hasonló módon viselkedünk. Jakab apostol is a bölcsességgel való versengést véli felfedezni olvasói körében és igyekszik rendet teremteni. Két támpontot ad az Ige nekünk is, hogy miként kell a saját és a mások bölcsességét megvizsgálnunk. Mi a bölcsesség forrása és mi a gyümölcse? A forrás mindenképp hatással van arra, hogy milyen lesz a gyümölcs.
Erőteljesen hangsúlyozza, hogy a földi, emberi bölcsesség forrása sok esetben a Sátán. Érdemes megvizsgálni, hogy mielőtt megszólalnék, mi indítja a szívemet? Ha a szívem állapota keserű irigységgel és viszálykodással van tele, akkor annak gyümölcse zűrzavar és még több gonosz tett lesz.
A másik forrás, mondja Jakab felülről való. Az Istentől származó bölcsességet öt pozitív és két negatívval jelzővel mutatja be. Először is a felülről való „bölcsesség tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” A jó forrás tehát még több jó gyümölcsöt terem.
Szabó Sándor
