2019. szeptember 7., szombat

DÉLELŐTT | 
A legfontosabb meggyőződés

Igehely: Róm 8:38-39; Kulcsige: 8:39 „Sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”

Az ókori Rómában egy őr sajnálkozott a keresztyén fogoly felett, akinek hamarosan meg kellett halnia Krisztusban való hitéért. Titokban megengedte, hogy a fogoly édesapát a lánya meglátogassa. Miután a lány hazament, az őr ránézett a fogolyra, és meglepődött azon, hogy a keresztyén nem aggódott: „Holnap meghalsz. Ma utoljára láttad a lányodat.” A keresztyén így válaszolt: „Ismét látni fogom őt, mert lányom is keresztyén. Hamarosan jön utánam. A keresztyének sohasem gondolják, hogy utoljára látják egymást. Ismét találkoznak a mennyben, ahol örökké élnek. Ugye, most már tudod, miért vagyok boldog, és miért halok meg örömmel a hitemért?” – Áldott meggyőződés ez!

Pál apostol ezekben a versekben meggyőződésének ad hangot. Az értelmező szótárak szerint a meggyőződés szó jelentése: „Megalapozott vélemény, az összes lehetőség alapos elemzése és gyakorlati kipróbálása után kialakult bizonyosság. A meggyőződés szilárd, megalapozott nézet, eszme, világszemlélet, hit, és az ebből eredő magatartás.” E meghatározás alapján mondhatjuk, hogy a legfontosabb meggyőződés alapjaiban változtatja meg a hívők magatartását. Mi a te meggyőződésed? Hogyan formálja ez a mai szombatodat?

Nagy István

DÉLUTÁN | 

A titkok az Úréi

Igehely: 5Móz 29:28 (5Móz 29:29)

Az emberiség ősidők óta igyekszik megérteni a rejtett dolgokat, megfejteni a titkokat. Nagy kegyelem, hogy az igazán nagy és fontos kérdéseinkre Isten válaszol (Dán 2:47). Nem ismernénk helyesen Istent, ha nem jelentette volna ki magát, de hála akaratának ismeretéért! Amikor Jézus eljött e földre, egyik feladata az volt, hogy megismertesse Isten országának titkait. Példázatainak jó része erről szólt, de a hitetlenek előtt szándékosan rejtve hagyta (Mk 4:11). Pál apostol szolgálatának tekinti a kinyilatkoztatott titkok feltárását. Krisztus titkát hirdeti leveleiben és a kegyesség titkának nagyságát hangsúlyozza (Kol 1:26-27, Ef 3:1-5, 1Tim 3:16). A Róm 11:25-26-ban ismerteti azt a titkot, hogy a megkeményedés Izráelnek csak egy részét érte. Az elragadtatás titkáról az 1Kor 15:51-ben szól.

De tudomásul kell vennünk, hogy megannyi titok feltárása után is vannak olyan titkok, amelyek az Úréi, ezeket tudni nem feladatunk (ApCsel 1:7). „Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül” (Mt 24:36, 1Thessz 5:1-2). A kinyilatkoztatott dolgok viszont a mieink és a fiainkéi. A kinyilatkoztatás célja, hogy teljesítsük akaratát.

Nagy István

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.