2018. március 16., péntek

DÉLELŐTT | 
A tűz csiholója

Igehely: Lk 12:49-53; Kulcsige: Lk 12:49 „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!”

„Mert a mi Istenünk emésztő tűz” – írja a Zsidókhoz írt levél 12:29 verse. Ő küldte e Földre, a „tűz csiholóját” Fia személyében. Később a Szentlélek is lángnyelvek formájában szállt le az első gyülekezet tagjaira Jeruzsálemben, az első pünkösd ünnepén. Az ember is képes a tűz csiholására. Nádáb és Abíhú, Áron fiai idegen tűzzel áldoztak az Úr előtt, amelyért az Úr tüze megemésztette őket. A tűzzel való játszás veszélyes lehet. Ezt jó tiszteletben tartani. Nyilván a tűz hasznos, ha megfelelő helyen, megfelelő módon, megfelelő ellenőrzés mellett ég. Az itt jelzett igéket olvasva, feltevődhet bennünk a kérdés: miként lehet a „Béke Fejedelme” tűz csiholója? Sőt az is kifejezésre jut, hogy Ő nagyon szeretné, ha ez a tűz már lángolna. Az Úr nem gondolt itt idegen tűzre, vagy nemzetek és országok közötti háborúkra. Itt az evangélium tüzéről van szó. Ennek a fellobbanását várta és várja az Úr. Az idők folyamán többször megtörtént az, hogy amikor egy családtag szívében fellángolt az evangélium, a többiek el akarták oltani. Az Úr szeretné, hogy ez a tűz nagyon is lángoljon. Vállaltunk-e részt az ilyen tűz csiholásából?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

Nem látszat szerint ítél

Igehely: Ézs 11:1-5

A bűnnek következménye az, hogy romlott természetünk csúnya állapotát megpróbáljuk elrejteni embertársaink elől, egy mosollyal, egy nem őszinte bókkal, vagy öleléssel. Segít nekünk ebben a velünk született adottság is, hogy ki tudjuk választani a megfelelő maszkot, amivel a valóságot elfedhetjük. Lehet, hogy az emberek elől egy ideig sikerül is. Szomorú az, hogy Istennel való kapcsolatunkat is megfertőzheti, ő pedig nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt. Hanem igazságosan ítél. Gyógyulásunk akkor kezdődik, amikor az Úr szava maga elé idéz, mint az első emberpárt a bűneset után. Az ő igazsága fényében ítélet alá kerül a szív mezítelen rútsága. Ettől fél, tiltakozik, menekül régi természetünk. Pedig nem kellene, mert nem kárhoztatni, hanem megszabadítani akar. A Szentlélek Isten kegyelmi munkája ez felénk, hogy a Jézus Krisztusban hívőket ezzel a Lélekkel töltse meg, hogy uralma alatt ne a látszatnak szolgáljunk, hanem az Úrnak. Bátorító, hogy rejtekhelyünkből hozzá jöhetünk. Levethetjük a képmutatás minden formáját. Ha mi ítéljük magunkat, nem esünk ítélet alá, mert átvállalta bűneink büntetését. A hamis vádak alól is hozzá menekülhetünk, aki nemcsak a jelent látja, hanem dicsőséges jövőnket is.

Péter István

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 35:1–15; Kulcsige: 1Móz 35:15 „Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele.”

Jákób az Úrral való találkozásra készült Bételben. Isten újra szólni akart hozzá ott, ahol menekülése idején megjelent neki. Meg akarta mutatni akaratát, közösséget akart vállalni vele és megújítani szövetségét. Jákób átérezte ennek a jelentőségét, és egész háza népétől az idegen istenek összegyűjtését, tisztálkodást és ruhacserét kért. A bálványszobrokat elásta.