Igehely: Zsid 4:11–13; Kulcsige: Zsid 4:12 „Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.”
A levél szerzője féltve óvja olvasóit a hitetlenségtől. Példaként hozza Isten népének pusztai vándorlását, akik megkeményítették a szívüket, nem vették komolyan az Isten szavát, ezért nem mehettek be a nyugalom helyére. Isten szeretete olyan hatalmas! Ő nem mondott le a bűnös emberről, prófétákat küldött, akik Isten igazságát hirdették, majd elküldte Fiát, akiben testté lett az élő Ige. Jézus az élet forrása, az emberek világossága, aki kereszthalála által és feltámadásával utat készített a bűnös lélek számára, hogy bemehessen az Isten nyugodalmába.
Szeretem Isten Igéjét, mert szilárd alapokra állította az életemet, értéket adott a megfelelési kényszer alatt sínylődő lelkemnek, elvette a bűneim terhét, megszabadított a függőségektől. Utat mutatott, amikor nem láttam a következő lépést, reményt adott, amikor kilátástalan volt minden. Jézus szeretetét árasztotta rám, amikor magányos voltam, megfeddett, ha szükségem volt rá. Bemutatta számomra az Atyát, aki családjába fogadott, a Fiút, aki megváltotta az életemet, a Szentlelket, aki bennem él. Szeretem Isten Igéjét, mert ma is eleven kapcsolatban tart az élet forrásával, Krisztussal. Különleges áldásként élem meg, ahogy a Szentlélek személyessé teszi számomra az igét, éhséget támaszt bennem Isten igazsága iránt. Amikor a mulandó világ gondjai leterhelnek, kimondja Isten igazságát, felszabadít az emberi okoskodás alól, tiszta képet mutat a lelkem állapotáról. Gyönyörködik a lelkem, amikor a régi történetek megelevenednek a Szentlélek által, és az aktuális üzenet átjárja egész lényem: leleplez, megóv a Sátán csapdájától, megújít, visszavisz a keskeny ösvényre, ha eltévedtem.
Isten Igéje élő, mert személyesen szólít meg egy-egy aktuális élethelyzetben. Isten belát a szívünk legmélyére, ismeri lelki harcainkat, terheinket, tud fájdalmainkról és örömeinkről – életünk nyitott könyv előtte. Az Ige által elénk tárja a valóság tükrét, amelyben lehetnek nem tetsző dolgok is. Nem azért szembesít az életünk valódi állapotával, hogy megalázzon, elvessen, hanem azért, hogy segítsen, megoldást mutasson és helyreállítson. De követnünk kell az igei vezetést, engedelmeskednünk kell az útmutatásnak, így nem válunk feledékeny igehallgatóvá.
Mit mutat a tükör? Engedd, hogy Isten Igéje munkálkodjon benned: ne félj, válj hallgatóból igét cselekvő lélekké!
Kiss János
Magasztaljuk Urunkat el nem múló Igéjéért! – Mt 24:35
Úgy jön el az Emberfia – Lk 17:22-37 (Mt 24:44)
Isten megítéli népe gonoszságát
Igehely: Hab 1:1–11; Kulcsige: Hab 1:5 „Nézzétek a népeket és lássátok, ámulva csodálkozzatok, mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban, amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék!”
A próféta panasza a gonoszok bűne és az igazak szenvedése miatt volt. Isten mindent megpróbált, elküldte a prófétáit, hogy visszatérítse népét, de azok engedetlenek maradtak. Az országban terjedt az erőszak, a gonoszság nyomorúságot hozott az emberekre. A nép elfelejtkezett Teremtőjéről, semmibe vette az Úr Igéjét. Nem maradt más, mint a büntetés. A fenyítés is Isten kegyelmének bizonyítéka, azt mutatja, hogy az Atya nem mondott le kiválasztott népéről: „Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad” (Zsid 12:5–6).
Mennyire szomorú, amikor Isten elhívott népe bűnös életet él! Akiknek az igazságot kellene képviselniük, azok gonoszságaikkal megbotránkoztatják a körülöttük élő embereket.
Fáj a szívem, amikor Krisztus testének tagjai ma is hasonlóan élnek. Amikor emberi szokásokat követve égnek el a világ oltárán, nem veszik komolyan az igét. Hódolnak a mammon trónja előtt másokat kihasználva: a mulandóért dobják el az örökkévalót. Isten arra hívta el a népét, hogy hirdesse az ő igazságát, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét és kövesse Jézust. Sokaknak mégis fontosabb a kényelem, a pénz szeretete, a szórakozás. A bűn belopózott az egyházba és ellangyosította azt.
Te hova tartozol? Lehet, hogy hozzád is szólt az Úr, de nem figyeltél rá, megelégszel a „tejnek italával”, de a kemény beszéd nem kell. Istenhez csak akkor fordulsz, ha szükségben vagy. Lehet, hogy énekelsz az énekkarban, szolgálsz az ifjúságban, de az életed függőségek rabságában szenved. Térj meg, mielőtt a fenyítés érkezne! Talán csak panaszkodsz a körülötted élő „langyos hívők” miatt. Te is az vagy?!
Látod a gyülekezetben a torzulásokat? Isten Igéjéhez ragaszkodva élsz a halott lelkek közösségében? Kitartasz akkor is, ha kiközösítenek, és megvetnek téged? Imádkozz a „halott csontokért”, éld meg hitelesen a tanítványi életet! Szeresd, imádkozd közelebb az élet Urához őket! Hirdesd az élő igét, ne félj! Járja át Isten szeretete a szíved, ne légy közömbös az elveszettek iránt! Imádkozz a gyülekezeted ébredéséért, megtisztulásáért, a környezetedben élő sóvárgó, szabadulásra vágyó lelkekért!
Kiss János
Új hozzászólás