Igehely: Lk 21:1-4; Kulcsige: Lk 21:3 „És így szólt: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe.”
Engedjük, hogy Isten rendelkezzen a mi javainkkal! Ebben a történetben emberi megítélés szerint az özvegyasszony adománya nem nagy anyagi értékkel bírt. De Jézus túllát az emberi megítélésen és az anyagi áldozat lelki értékét nézi, amiben a szív indíttatása a legfontosabb. Ő nem a látszat szerint ítél, hanem a szív állapota alapján. Ezen a napon úgy életvitelünkkel, mint az anyagi javainkból ne a felesleggel szolgáljunk Isten és embertársaink felé, hanem legyünk áldozatkészek is, ha kell. Helyes az, ha céltudatosan élünk és gazdálkodunk javainkkal, de a lista elejére Istent tegyük, és ne ragaszkodjunk görcsösen a saját terveinkhez. A sátán könnyen elhiteti velünk, hogy nem sikerülnek a terveink, ha más célokra adjuk pénzünket. De ha Isten ezt kéri tőlünk, tegyük örömmel, mert Ő tudja, mire van szükségünk, megígérte, hogy kirendeli, ezért bízzunk Benne és ne csak a felesleget adjuk az Úrnak.
Tóth József
Örüljetek és ujjongjatok
Igehely: Lk 6: 22-23
Az Úr Jézusnak ezt a kijelentését egyáltalán nem értheti meg egy megtéretlen és újjá nem született ember. Hogy éppen akkor kellene örülnöm, amikor a legtöbb szenvedés, szégyen, külső baj ér engem vagy szeretteimet?!
A titok nyitja, hogy ezt Jézus a tanítványainak mondja. Ha az Őt követők közé tartozom, és egyre mélyülő szeretetkapcsolatom van Vele, akkor megértem a dolgok lényegét: a hangsúly nem azon van, hogy mi lesz velem, mennyi baj szakad rám, hanem hogy mindezt vállalom az Emberfiáért, mivelhogy megértettem, hogy Ő mindent vállalt értem. Pál apostol szerint nagy kegyelem az, ha valaki szenvedhet Jézusért (Fil 1:29).
Jézus mindig választás elé állít minket: Őérte mindent vagy semmit.
Mennyit ér neked Jézus? Mennyire szereted Őt? Itt nem nagy szavak kellenek, hanem egy tudatos belső döntés a Szentlélek által: Jézus, Téged akarlak, bármi is ér engem Teérted. Aki ezt ki meri próbálni, az szent és elvehetetlen örömben részesül, és az Úr napján mennyei jutalomban.
Bányai István
