2018. július 2., hétfő

DÉLELŐTT | 
Ne csak a feleslegből!

Igehely: Lk 21:1-4; Kulcsige: Lk 21:3 „És így szólt: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe.”

Engedjük, hogy Isten rendelkezzen a mi javainkkal! Ebben a történetben emberi megítélés szerint az özvegyasszony adománya nem nagy anyagi értékkel bírt. De Jézus túllát az emberi megítélésen és az anyagi áldozat lelki értékét nézi, amiben a szív indíttatása a legfontosabb. Ő nem a látszat szerint ítél, hanem a szív állapota alapján. Ezen a napon úgy életvitelünkkel, mint az anyagi javainkból ne a felesleggel szolgáljunk Isten és embertársaink felé, hanem legyünk áldozatkészek is, ha kell. Helyes az, ha céltudatosan élünk és gazdálkodunk javainkkal, de a lista elejére Istent tegyük, és ne ragaszkodjunk görcsösen a saját terveinkhez. A sátán könnyen elhiteti velünk, hogy nem sikerülnek a terveink, ha más célokra adjuk pénzünket. De ha Isten ezt kéri tőlünk, tegyük örömmel, mert Ő tudja, mire van szükségünk, megígérte, hogy kirendeli, ezért bízzunk Benne és ne csak a felesleget adjuk az Úrnak.

Tóth József

DÉLUTÁN | 

Örüljetek és ujjongjatok

Igehely: Lk 6: 22-23

Az Úr Jézusnak ezt a kijelentését egyáltalán nem értheti meg egy megtéretlen és újjá nem született ember. Hogy éppen akkor kellene örülnöm, amikor a legtöbb szenvedés, szégyen, külső baj ér engem vagy szeretteimet?!

A titok nyitja, hogy ezt Jézus a tanítványainak mondja. Ha az Őt követők közé tartozom, és egyre mélyülő szeretetkapcsolatom van Vele, akkor megértem a dolgok lényegét: a hangsúly nem azon van, hogy mi lesz velem, mennyi baj szakad rám, hanem hogy mindezt vállalom az Emberfiáért, mivelhogy megértettem, hogy Ő mindent vállalt értem. Pál apostol szerint nagy kegyelem az, ha valaki szenvedhet Jézusért (Fil 1:29).

Jézus mindig választás elé állít minket: Őérte mindent vagy semmit.

Mennyit ér neked Jézus? Mennyire szereted Őt? Itt nem nagy szavak kellenek, hanem egy tudatos belső döntés a Szentlélek által: Jézus, Téged akarlak, bármi is ér engem Teérted. Aki ezt ki meri próbálni, az szent és elvehetetlen örömben részesül, és az Úr napján mennyei jutalomban.

Bányai István

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 35:1–15; Kulcsige: 1Móz 35:15 „Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele.”

Jákób az Úrral való találkozásra készült Bételben. Isten újra szólni akart hozzá ott, ahol menekülése idején megjelent neki. Meg akarta mutatni akaratát, közösséget akart vállalni vele és megújítani szövetségét. Jákób átérezte ennek a jelentőségét, és egész háza népétől az idegen istenek összegyűjtését, tisztálkodást és ruhacserét kért. A bálványszobrokat elásta.