2018. február 27., kedd

DÉLELŐTT | 
Veszélyes, de győztes küldetés

Igehely: Lk 10:1-12; Kulcsige: Lk 10:3 „Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.”

A tizenkét tanítvány mellett Jézus egy nagyobb tanítványi csoportot is munkába állított, hogy Isten országának örömhírét terjesszék. Ez az igeszakasz a tanítványok megbízatásáról nagyon hasonlít a tizenkét apostol kiküldésére, ami a Mt 10-ben olvasható. Ott azonban a Mester a tanítványokat az északi területre küldte ki, ezeket a tanítványokat viszont délre, pontosan annak az útvonalnak a szakaszán, amelyet Jézus Jeruzsálemig követett.

Jézus Krisztus minden városba kiküldte tanítványait, hogy ezáltal lehetőséget adjon az embereknek a megtérésre. Kettőnként küldte ki tanítványait, ennek pedig üzenete van. A lelki munka végzése csapatmunka, ezért ne magánemberként szolgáljunk, hanem legyünk készek az együttmunkálkodásra. Számítaniuk kellett arra, hogy veszélyes környezetbe is kerülhetnek, de nem vihettek magukkal semmilyen anyagi tartalékot. Csak Jézusra támaszkodhattak, hittel. Ma is ezt kell tennie annak, aki vállalja, hogy Jézust követi, életét és szolgálatát Jézus rendelkezésére bocsátja. Te kész vagy-e vállalni a megbízatást Isten részéről, vagy kifogásokat mondasz a hívására? Milyen erőforrásra van szükséged ahhoz, hogy Jézus Krisztus hatékony bizonyságtevője légy?

Tóth Róbert

DÉLUTÁN | 

A hitvány bálványok bajt hoznak

Igehely: Jón 2

Jónás prófétát a tengerbe dobták, és a biztos haláltól egy hal gyomrában menekült meg. Ott imádkozott, hálát adott Istennek a szabadulásáért, és miután az Úr parancsára kiköpte a hal, elment Ninivébe. Ez az imádság egy hálazsoltár, amiben Jónás bizonyságot tesz, hogy Isten meghallgatta őt (3. v.); leírja halálélményének részleteit (4-7a.); elmondja Isten szabadító tettét (7b.-8. v.); megvallja hitét és fogadalmat tesz (9-10. v.).

A 9. vers hitvallásában Istent jótevőnek hívja, és elítéli azokat, akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak, hiszen azok csak bajt hoznak. A bálványt választani az Úr helyett, és elhagyni a kegyelmes, irgalmas, és jótevő Istent, ostobaság. Ő megmentette Jónást is, a halál torkából. A valóságost felcserélni hitványra?!

Sok okunk van hálát mondani az élő Istennek, aki mulandó életünk során nagyon sok jót tesz velünk. Fiába, Jézus Krisztusba vetett hit alapján pedig a legnagyobb kegyelemben részesít, üdvösségre ment meg az örök gyötrelem helyett. Figyeld meg embertársaid életében, hogy valaminek vagy valakinek bálványozása milyen sok bajt hoz!

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?