2018. december 25., kedd

DÉLELŐTT | 
Az igazi Világosság eljött a világba

Igehely: Jn 1:9-13; Kulcsige Jn 1:11 „A saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt.”

János arról beszél, hogy a világosság eljött a világba, azért, hogy világítson a sötétségben, de „a sötétség nem fogadta be.” Az evangélium szól arról a mélységes emberi gonoszságról, belső sötétségről, amely nem csak akkor, az első karácsonykor, de most sem akarja befogadni Jézus Krisztust. A világ sötétségének ma sem kell Krisztus, a testté lett Ige, nem kell neki Istennek az a szeretete, amelyet felkínál az embernek. A kommunizmus bő négy évtizede alatt azt hangoztatták, hogy nem kell karácsony, mert az babona, misztikus dolog, kispolgári csökevény. Aztán fordult a világ és eljött ez a másik kor, amely ugyanolyan sötét lelkülettel, de már sokkal fondorlatosabban és rafináltabban azt mondja, hogy kell nekünk a karácsony, mert az jó üzlet. A világnak kell a karácsony, eszközként; viszont nem kell a lényeg, amire a karácsony emlékeztet bennünket. Az igazi világosság, Jézus eljött e világba, de a szívünkben is világosságot akar gyújtani. Te miért ünnepeled a karácsonyt? Megszületett-e már a karácsony lényege, Krisztus, a te szívedben?

Pardi Félix

DÉLUTÁN | 

Isten meglátogatta népét

Igehely: Lk 1:67-79; Kulcsige: 1Pt 2:9b

Jézus Krisztus Isten emberi megnyilvánulása. A Szentlélek ihletésére Zakariás azzal kezdi a próféciáját, hogy Isten meglátogatta a népét. Látogatásának célja a megváltás volt, amint Ő maga is mondta: „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” Zakariás felismeri, hogy a Messiásra vonatkozó próféciák az ember bűnbeesése óta jelen vannak. Isten megígérte, hogy a gonoszt az asszony utódja fogja elpusztítani. A megváltás több, mint ellenségeink kezéből való kimenekítés: Isten azért mentett meg minket, hogy félelem nélkül szolgáljuk Őt - szentségben és igazságban. Mindkettő a jóságról beszél: a szentség a jellem jóságát, az igazság pedig a cselekedeteink helyességét jelenti. Egyik a másikból következik: a szentség a dolgok gyökere, míg az igazság a jellem gyümölcse. Szolgáljuk Őt ezen az ünnepen szentségben és igazságban!

Isten meglátogatott minket üdvösséggel – vitted-e már az üdvösség jó hírét másoknak is? Látogattál-e te is olyanokat, akiknek üdvösségre van szüksége?

Pardi Félix

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”

Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el. Az északi törzsek a Dáviddal kötött szerződés (2Sám 5:3) alapján fenntartották maguknak a királyválasztás jogát. Dávid személye összekovácsolta a népet, Salamont inkább csak elfogadták, de Roboámnak már bizonyítania kellett, hogy népének jólétét és nem saját büszke vágyait fogja szolgálni.