Igehely: ApCsel 11:27-30; Kulcsige: Apcsel 11:29 „A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek.”
Egységes látás, egységes elhatározás, egységes cselekvés – a tanítványi közösség Lélek általi vezettetésének sugárzó példája. Van, amikor az egyes személyek hozzájárulása kevésnek bizonyulna a szükségekhez képest. A megváltott, hálás lelkű egyének ilyenkor mennyei érintésre összefognak, vállat váll mellé vetnek, és a közös szolgálat magasztos alkalmain láthatóvá teszik a Gyülekezet fogalmát. A Gyülekezet a Krisztus teste, melyben a szenvedő taggal együtt szenved a többi tag mind, és az örülővel együtt örül. Nagy titok ez! Antiókhiában elhatározták a testvérek, hogy segítséget küldenek a Júdeában lakóknak „aszerint, amint kinek-kinek módjában áll” (29. v.). Ennél magasabbra nem is tehették volna a mércét, mert a hívő embernek módjában áll ereje fölött adakozni (2Kor 8:3)! Ilyen lelkülettel, összefogással állni a szent ügy mellé különleges megtapasztalásokkal gazdagító áldásokkal jár az egyéni és a közösségi életben egyaránt. Kész vagyok-e örömmel hozzájárulni távoli testvérek megsegítéséhez? Szolgálok-e anyagi javaimmal aszerint, amint módomban áll?
Kiss Lehel
Az igaz Bíró dicsérete
Igehely: Zsolt 7:11-18; Kulcsige: Zsolt 7:11-12 „Az én pajzsom az Isten, aki megszabadítja a tiszta szívűeket. Igaz bíró az Isten, olyan Isten, aki mindennap büntethet.”
A hatvanas évek derekán 14 éves voltam, amikor édesapámat a Securitate a munkahelyéről vitte el, s tartotta hat hónapig magánzárkás előzetes letartóztatásban. Városunkban volt egy híres ügyvéd, akit mindenki dicsért. Bírói tisztségéből azért lépett vissza ügyvédnek, mert így tudott a legtöbbet tenni az ártatlanok védelmében. Felkérésünkre a következőt válaszolta: „Ne adják a pénzüket ügyvédre. Fogadják el a hivatalból kinevezett védőt. A politikai pereknél csupán kirakattárgyalásokat tartanak, többnyire zárt ajtók mögött. Azt javaslom, forduljanak Istenhez, ő még tehet csodát.” A csoda megtörtént: hat hónap, és kétperces tárgyalás után édesapámat egyszerűen kirakták a Securitate előtti járdára. Dávid az öntelt, gyilkos szándékú ellenség elől menekül, bujdosik, pedig még van ütőképes serege (lásd: 2Sám 18). Mégsem ezekben bízik, hanem abban az igaz Bíróban, akinek oltalmát már átélte. Ezért tudja dicsérettel kérni őt. Adj hálát, hogy ennek a napnak a végét is az ő oltalma alatt érhetted meg, s mondd ki Dáviddal együtt, hogy: „pajzsom, szabadítóm, igaz Bíróm vagy!”
Mátis Csaba
