2017. március 3., péntek

DÉLELŐTT | 
Felismerni és segítségül hívni Jézust

– Mk 10:46-52

Elképzelhetjük szegény, vak Bartimeust, amint az út szélén koldult nap mint nap. De egyszer csak megváltozott az élete. Csupán annyit tett, hogy a megfelelő időben felkiáltott: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!”
Isten számtalan esélyt ad nekünk is a változásra. Hányszor elmegy mellettünk Jézus, és még csak nem is köszönünk neki! A gyülekezetben sokszor meg se szólítjuk őt. Ha oly módon használnánk ki a felkínálkozó lehetőségeket, mint a vak Bartimeus, a világ legsikeresebb emberei lehetnénk. Az ember sokszor panaszkodik a körülményei miatt, de ha alkalmas időben kihasználta volna a lehetőségeit, lehet, nem így állna. Amikor tanulni kellett volna, inkább a játszani akart. Amikor dolgozni kellett volna, inkább pihent. Amikor megtérni kellett volna, a szíve mással volt elfoglalva. Bartimeus nem késlekedett, hanem azt tette, amit akkor és abban a pillanatban tennie kellett (Ef 5:15-17)!
Visszatekintve az eddigi életedre, melyek voltak azok a lehetőségek, amiket elszalasztottál?
Melyek azok a lehetőségeid, amelyeket jelen pillanatban megragadhatsz?

Nagy Ferencz

DÉLUTÁN | 

Jézus testvérei

– Mt12:46-50

Kit nevezünk testvérnek? Bárkit, aki hisz? Nem. Jézus szava a döntő: „aki cselekszi mennyei Atyám akaratát” (50. vers). Mi az Isten akarata?
a.) A megtérés: „…a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére (1 Tim2:3-4). Ekkor leszünk a láthatatlan anyaszentegyház tagjai.
b.) A bemerítés: „… az illik hozzánk, hogy töltsünk be minden igazságot”– mondta Jézus, és megkeresztelkedett (Mt3:15-16). Ekkor leszünk egy helyi gyülekezet tagjai.
c.) A szolgálat a gyülekezettel és gyülekezetben: „…és megkeresztelkedett (Saul)…Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal, és azonnal hirdetni kezdte…”(ApCsel9:18-20)
d.) A szentségre való törekvés: „mivel ő, a Szent hívott el titeket, magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban, úgy amint meg van írva: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok.” (1Pt1:14-15)
e.) Napi elcsendesedés, igével és imádsággal való élés: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik” (Mt4:4)
Jézus testvérei közé tartozol?

Szűcs Sándor

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:1–6 Kulcsige: ApCsel 21:4 „Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.”

Az Úr szolgája, Pál, Jeruzsálem felé halad, bár tudja, hogy ott nyomorúság vár rá. Megy, mert tudja, mi a küldetése, tudja, mi az élete legfőbb célja: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, a Megváltóról. Elvinni azt a jó hírt minél több embernek, hogy Jézus legyőzte a halált, nem számít, milyen távolságot kell megtenni, vagy milyen áldozatot kell vállalni ezért.

Mi tudjuk, hogy milyen irányba haladunk? Hála az Úrnak, hogy igen, tudhatjuk: a mennyei Jeruzsálem felé tartunk. Célunk az, hogy örökké ott legyünk majd Megváltónkkal és a megváltottakkal.