Mindennapi áhítatok

2023. január 12., csütörtök

Igehely: Jn 3:13-21; Kulcsige: Jn 3:17 „Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.”

Jézus azt szeretné, ha mindenki üdvözülne. „És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie.” Jézus a keresztre való felemeltetéséről beszél. Ez megmentheti azokat, akik a bűn marásától menekülni szeretnének.

2023. január 11., szerda

Igehely: Jn 3:1-12; Kulcsige: Jn 3:3 „Jézus így válaszolt: Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.”

Jézus beszélgetése Nikodémussal sok tanulságot közvetít. A beszélgetés éjszaka volt. Egy zsidó tanító elismerte, hogy Jézus Istentől jött. A jelek, amiket látott, közelebb vitték hozzá. Éjjel jött, hogy minél kevesebben lássák, és ne legyenek ott Jézus körül mások a beszélgetés ideje alatt.

2023. január 10., kedd

Igehely: Jn 2:23-25; Kulcsige: Jn 2:23 „Amikor Jeruzsálemben volt a páska ünnepén, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett.”

Csodákra éhes emberek vették körül Jézus Krisztust. Jelt követeltek. Az új jel a templom lerombolása, és három nap alatt való felépítése. Ez teljesen elképzelhetetlen volt a zsidók számára. Nagyon jól tudták, hogy a templom negyvenhat évig épült, és lehetetlen három nap alatt felépíteni.

2023. január 9., hétfő

Igehely: Jn 2:13-22; Kulcsige: Jn 2:15 „Kötélből korbácsot csinált, és kiűzte mindet a templomból a marhákkal és a juhokkal együtt. A pénzváltók pénzét kiszórta, az asztalokat felborította.”

Jézus Krisztus többször megjelent a zsidó ünnepeken. Húsvét előtt is felment Jeruzsálembe, és bement a templomba. A templom az imádság helye kell legyen: „örömet szerzek nekik abban a házban, ahol hozzám imádkoznak” (Ézs 56:7). „Az én házamat imádság házának nevezik.” (Mt 21:13).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ef 4:1–16; Kulcsige: Ef 4:1 „Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek ahhoz az elhívatáshoz méltón, amellyel elhívattatok.”

Vértanú az a személy, aki vallásáért vagy valamilyen más eszméért erőszakos halállal hal meg. A keresztyén vértanúk napján azokra a mártírokra gondolunk, akik életüket adták a Krisztusba vetett hitükért. A Szentírásban elsőként említett István vértanútól kezdve nehéz lenne számba venni a keresztyén vértanúk sorát. A Jelenések könyve is megszámlálhatatlan seregként említi azokat, akik „megölettek Isten beszédéért”.