Mindennapi áhítatok

2024. február 25., vasárnap

– Mt 10:40–42; Kulcsige: Mt 10:42 „Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony mondom nektek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát.”

Az Úr Jézus arra tanít bennünket, hogy legyünk készek befogadni tanítványait, és ellátni őket mindennel, amire szükségük van. Egy pohár hideg víz is sokat jelent, de lehet ennél többet is adni azoknak, akik életüket Krisztus követésére szentelték.

2024. február 24., szombat

Igehely: Mt 10:34–39; Kulcsige: Mt 10:39 „Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.”

A 38. versben egy olyan eszközről olvasunk, ami a szenvedést és a halált jelentette: a keresztről. Ez egy olyan kereszt, amit a tanítvány fel kell, hogy vegyen. A 39. igevers a döntésünk két következményét mutatja be. Mind a két embertípus életéből két képet látunk.

2024. február 23., péntek

Igehely: Mt 10:28–33; Kulcsige: Mt 10:30 „Nektek pedig még a hajatok szála is mind számon van tartva.”

Nagyjából tízéves lehettem, amikor a szüleimmel egy számomra akkor nagyon nagynak tűnő bevásárlóközpontba mentünk el. Ahogy haladtunk a sorok között, édesapám megkért, hogy maradjak a kosár mellett addig, amíg elmennek kiválasztani valamit. Ott álltam és nézelődtem.

2024. február 22., csütörtök

Igehely: Mt 10:24–27; Kulcsige: Mt 10:24 „Nem különb a tanítvány a mesterénél, sem a szolga az ő uránál.”

Jézus nagyon jól tudta, hogy az az út, amire elhívja a tanítványokat, egy nehéz út. A 24–25. vers erről beszél. Ha Jézus szenvedett, ha a szolgálatát félremagyarázták, mennyivel inkább fognak minket is, tanítványokat, elítélni és bántani.

2024. február 21., szerda

Igehely: Mt 10:16–23; Kulcsige: Mt 10:22 „És mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az üdvözül.”

Feltevődik a kérdés, hogy miért üldözik sok helyen a keresztyéneket. Amikor a világ az erkölcsi rosszat választja, mint normális életmódot, akkor támadva érzi magát a keresztyének által. Miért? A keresztyének ragaszkodnak az Isten által felállított erkölcsi szabályokhoz.

2024. február 20., kedd

Igehely: Mt 10:11–15; Kulcsige: Mt 10:14 „ Ha pedig valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja meg beszédeteket: menjetek ki abból a házból vagy városból, még a port is verjétek le lábatokról!”

Jézus folytatja a részletes munkaköri leírást minden tanítványa számára ezekben a versekben is. A 14. versben egy érdekes képet látunk. Ahol nem fogadják a tanítványok beszédét, azt a várost hagyják ott, és a port verjék le a lábukról.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.