Igehely: Kol 2:1–7; Kulcsige: Kol 2:3 „Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.”
Néha azt gondoljuk, hogy csak akkor tud Isten közel kerülni hozzánk, ha személyesen találkozunk egy keresztyénnel, vagy ha a gyülekezetben meghallgatunk egy igehirdetést. De Krisztus akkor is jelen van, amikor egyedül vagyunk a szobánkban, csendességben.
Igehely: 1Kor 2:6–12; Kulcsige: 1Kor 2:9 „Hanem amint meg van írva: «Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.»”
Isten bölcsességét a világ nem érti. A baj az, hogy nem is akarja érteni. Csak azok fogadják be, akik hisznek az Úr Jézus Krisztusban. A világ fejedelmei nem is tekintik ezt bölcsességnek. Az ő bölcsességük mulandó, mint ők maguk is, akik rövid időre születtek.
Igehely: 1Kor 2:1–5; Kulcsige: 1Kor 2:2 „Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.”
Valaki elég élesen így fogalmazott: „A bölcsesség Krisztuson kívül kárhozatos ostobaság; az igazság Krisztuson kívül bűn és ítélet; a szentség Krisztuson kívül szenny és vétek; a megváltás Krisztuson kívül megkötözöttség és rabszolgaság.”
Igehely: 1Kor 1:18–25; Kulcsige: 1Kor 1:18 „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.”
A kereszt üzenete bolondság azoknak, akik elvesznek. De Isten szívesen éri el céljait olyan úton, amely a világi emberek előtt bolondságnak látszik. Az emberi bölcsesség feltételezi, hogy elérhető vagy kiérdemelhető az üdvösség, de ez nem igaz!
Igehely: Jak 3:13–18; Kulcsige: Jak 3:13 „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!”
Amikor bölcsességről beszélünk, nem az a lényeg: kinek milyen az iskolázottsága vagy tudása, hanem: hogyan élünk a mindennapokban, milyen a kapcsolatunk az élő Krisztussal. A megtestesült bölcsesség maga Jézus Krisztus.
Igehely: Jób 28:12–28; Kulcsige: Jób 28:28 „ Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz elkerülése az értelem.”
Az Úr bölcsességének útja az istenfélelem, megelégedéssel. Jób beszél arról, hogy Isten bölcsessége kikutathatatlan. Beszél a föld kincseiről, a vagyonról, amire az emberek törekszenek. Tud az ezüstről, az aranyfinomítás módjáról.
Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”
Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.