2017. február 15., szerda
– 1Kor 7:2-5
A paráznaság az ember egyik legnagyobb és legádázabb ellensége. Serdülőkortól kezdve egész életében végigkíséri az embert nemre, korra, fajra és társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül.
– 1Kor 7:2-5
A paráznaság az ember egyik legnagyobb és legádázabb ellensége. Serdülőkortól kezdve egész életében végigkíséri az embert nemre, korra, fajra és társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül.
– 1Sám 1:4-8
Elkána vígan éli életét két feleségével és gyermekeivel. Nem szenved hiányt semmiben. Jó példát mutat családjának az istenfélelemben is. Nem érti, hogy Anna miért nem elégedett? Hiszen mindent megad számára!
– 1Móz 2:18–25
Fogadd el hittel, hogy Isten a társadat hozzád illő segítőtársnak rendelte! Sokszor a házastársak nemhogy segítsék, hanem inkább megnehezítik egymás életét. Egy ilyen házasság oda vezet, hogy a felek önállósult életet kezdenek élni.
– Énekek 6:1-12 (5:17-6:9)
Ha a szerelem szóra gondolunk, vajon a házasság meghitt kapcsolatát juttatja eszünkbe? A Sátán sokakat megkísért, hogy a hamis szerelemmel házasságokat tegyen tönkre. Figyeljük meg, mit tanít a Biblia az igazi, szerelmes házastársi kapcsolatról:
– Mk 9:9-13
A tanítványok rémülten, ugyanakkor csodálattal élvezték a mennyei élményt. Péter „Jól érezzük itt magunkat…” mondása ijedségből fakadt, mivel nem tudta, mit mondjon. A hegy lábánál ördögöktől megkötözött emberek várták a tanítványok segítségét.
– Mk 9:1-8
Óriási élmény lehetett Péter, János és Jakab részére, amikor Jézus maga mellé vette őket és felvitte a Tábor hegyére, hogy felfedje mennyei voltát.
Igehely: 2Pt 3:8–16 Kulcsige: 2Pt 3:15 „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”
Hála legyen az Úrnak azért, mert Ő türelmes Isten! Soha nem kapkod, mindig megfontolt és bölcs minden lépésében. Nemcsak az Úr Jézus visszajövetele, hanem Isten türelme is üdvösség számunkra, ezt megerősíti Péter (9.v.) és Pál apostol is (15.v.). Egyfelől „siettetnünk” is kell Őt (12.v.), mégis Isten hullámhosszára hangolódva türelemmel várjuk az új eget és új földet. Amíg Ő türelmesen vár értünk, addig van idő a megtérésre, az imádkozásra: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jel 22:20), és a megszentelődésre, hogy Ő tisztának és feddhetetlennek találjon minket békességben.