2017. április 3., hétfő
– Mk 14:43-47
Júdás tettének szörnyűségét az árulás elkövetésének módja súlyosbítja: csókkal, a bensőséges szeretet jelével történt. A tanítvány árulását két szempontból lehet szemlélni:
Mindennapi áhítatok
2017. április 2., vasárnap
– Mk 14:32-42
Jézus imaéjszakája a Gecsemáné-kertben a lelki gyötrelmek ideje volt. Az evangélium megragadó módon mutatja be, hogy Krisztusnak mennyit kellett szenvednie értünk, míg megváltásunkat véghezvitte. Szenvedésében kiemelkedő volt a lelki szenvedése.
2017. április 1., szombat
– Zsolt 131
A zsoltáros Isten jelenlétében ezt ígéri az Úrnak: „Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem”. Ez a kijelentés nem puhányságra, nemtörődömségre és beletörődésre biztat. Értelmét inkább az Istenbe vetett bizalomban, és az Úr ránk vonatkozó tervének felismerésében kell keresni.
2017. március 31., péntek
– Jak 4:1-10
Az önzés bűnös természetünk egyik legalapvetőbb tulajdonsága. Az önző ember mindent magának kíván, magára gondol, tetteinek és gondolatainak központjában a maga előnye, haszna, kényelme és akarata áll.
2017. március 30., csütörtök
– Péld 15:1-33
„Az értelmes szív tudásra törekszik.” – olvassuk a 14. versben. Ma a társadalomban sokat beszélnek a tudásról, és nagyra becsülik azt, mert a „tudás hatalom”, és a felvilágosultabbak „tudásalapú társadalmat” akarnak építeni.
2017. március 29., szerda
– Ézs 1:1-17
Az első fejezet teljes egészében igazságtalanságról és igazságszolgáltatásról szól. Isten igazságtalannak találja, hogy népe, akivel annyi jót tett, elhajolt tőle.
Keresés az elmélkedések közt
Igehely: ApCsel 2:29–41 Kulcsige: ApCsel 2:38 „Péter így válaszolt: «Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.»”
Péter pünkösdi igehirdetésében válaszol a kérdésünkre. Először is megtérésre hív. Minden ott kezdődik, hogy kicsoda neked Jézus? Ha látod, hogy nála nélkül nincs életed, csak benne és általa lehet kapcsolatod Istennel, akkor az első feltétel megvan.
Másodszor bemerítkezésre hív. Ezzel a szóval fejezi ki a görög nyelv azt, ha egy vedret vízbe merítve megtöltöttek, vagy amikor a ruhafestő a vásznat teljesen belenyomta a festékbe, hogy a kívánt színt megadja neki. Tehát teljes víz alá merülésről van itt szó.