Igehely: ApCsel 1:9-11; Kulcsige: ApCsel 1:9 „Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.”
Sok hívőt foglalkoztatott, és foglalkoztat ma is az a kérdés, hogy mikor és miként jön majd vissza az Úr Jézus erre a földre, de az sem mindegy, hogy hova érkezik. A „mikor” – kérdésre az a válasz, hogy sem a napját, sem az óráját nem lehet tudni, de az, hogy miként jön vissza, az kijelentetett.
Igehely: Ézs 44:21-26; Kulcsige: Ézs 44:22 „Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Térj meg hozzám, mert megváltottalak!”
Ez az igeszakasz azt a csodálatos reménységet erősíti meg az Úr népében, hogy akit Isten kiválasztott, megváltott és újjáteremtett, arról soha nem feledkezik meg, és a korábban elkövetett bűnökre nem emlékszik.
Igehely: Jób 30:11-26; Kulcsige: Jób 30:15 „Rémület tört rám, és úgy űzte el méltóságomat, mint a szélvész; boldogságom eltűnt, mint a felleg.”
Sok ember úgy gondolja, hogy ha valaki egészséges, ha gazdag és még tiszteletnek is örvend, akkor az igazán boldog. Jób sokáig makkegészséges volt, szép családdal, a gazdasági életben sikeres, nagy vagyont halmozott fel, messze földön híres lett, barátokban és tisztelőkben sem szenvedett hiányt.
Igehely: 1Kir 18:41-46; Kulcsige: 1Kir 18:44a „Hetedszerre ezt mondta a szolga: Most egy tenyérnyi kis felhő emelkedik föl a tengerből.”
Igeszakaszunkból megfigyelhető, hogy az Úr szolgája tudta, mi az Úr akarata, mi a terve, mégis imádkozott érte. Meg volt győződve, hogy lesz eső a háromévnyi szárazság után, és erről bizonyságot is tett. Azt mondta Akhábnak, hogy ő már hallja a közeledő eső zúgását.
Igehely: 4Móz 9:15-23; Kulcsige: 4Móz 9:17 „Valahányszor fölemelkedett a felhő a sátorról, elindultak Izráel fiai. Ott ütöttek tábort Izráel fiai, ahol a felhő megállapodott.”
Isten vezetésének eszköze nappal a felhő volt, éjjel a tűzoszlop. Így mindig és mindenki számára látható volt, hogy mit akar az Úr. Akár fényes nappal, akár éjjel, a sötétben, nyilvánvaló volt, mikor kell indulni. Csak akkor, ha a felhő megmozdult.
Igehely: 2Móz 33:1-11; Kulcsige: 2Móz 33:10 „Amikor az egész nép látta, hogy ott áll a felhőoszlop a sátor bejáratánál, az egész nép fölkelt, és mindenki leborult sátra bejáratánál.”
Aki közösségben van az Úrral, az meghallja az Úr szavát, ahhoz beszél Isten, nemcsak magáról, hanem másról is. Kijelentéseket kap, amelyeket csorbítatlanul kell továbbítani. A mai igeszakaszban megfigyelhetjük, hogy amit az Úr Mózesnek mondott, azt a nép is meghallotta.
Igehely: Gal 5:22–23; Mt 11:27–30 Kulcsige: Mt 11:29 „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.”
Az Úr Jézusnak olyan elvárásai vannak a tanítványai felé, amik az (ó)emberi természettel teljesen ellentétesek, sőt megvalósítaniuk is lehetetlen volna, ha nem Ő lenne a Mesterük. Ismeri vérmérsékletünket, láthatatlan harcainkat, és tisztában van az emberek között való forgolódásunk minden aspektusával. Ezért beszél a megterhelődésről és megfáradásról, a lélek nyugtalankodásáról, amik rendszerint az emberi kapcsolatokban kialakuló egyenetlenségek, konfliktushelyzetek és a saját gyengeségünkre való összpontosítás miatt következnek be.