2018. március 22., csütörtök
Igehely: Lk 13:22-30; Kulcsige: Lk 13:30 „És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.”
Valaki teológiai kérdésre szeretne Jézustól választ kapni.
Igehely: Lk 13:22-30; Kulcsige: Lk 13:30 „És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.”
Valaki teológiai kérdésre szeretne Jézustól választ kapni.
Igehely: Lk 13:18-21; Kulcsige: Lk 13:19 „Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében, az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak ágai között.”
Sokszor témánk a választás. A kérdés az, tudunk-e jól választani? A kis óvodás még nem tudja melyik a jobb és bal lába, ezért fordítva húzhatja fel a cipőjét. Ebből az tűnik ki, hogy még nem tud jól választani.
Igehely: Lk 13:10-17; Kulcsige: Lk 13:13 „És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.”
Ezt az asszonyt 18 éve tartó fájdalmas görnyedtsége nem gátolta abban, hogy részt vegyen a zsinagógai tanításon. Az Úr meglátta őt és előszólította, mert együtt érzett vele. Biztatóan szólt hozzá, gyógyító kezeit rátette, és azonnal feloldozta őt kínzó megkötözöttségéből.
Igehely: Lk 13:6-9; Kulcsige: Lk 13:9 „Hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki!”
Jézus, miután figyelmeztette hallgatóit, hogy ha meg nem térnek, mindnyájan elkárhoznak, elmondja a terméketlen fügefáról szóló példázatot.
Igehely: Lk 13:1-5; Kulcsige: Lk 13:5 „Nem! Sőt azt mondom nektek, ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy elvesztek.”
Napjainkban nagyon sok balesetről, természeti csapásról, katasztrófáról, terrorcselekményről, tragédiáról hallunk.
Igehely: Lk 12:54-56; Kulcsige: Lk 12:56 „Képmutatók, a föld és az ég jelenségeit felismeritek, e mostani időt miért nem tudjátok felismerni?”
Talán nem telik el nap, hogy ne néznénk meg az időjárás-előrejelzést. Napjainkban a fejlett technika segítségével az „idő próféták” elég pontosan prófétálnak. De történik úgy is, hogy az általuk mondottak nem teljesülnek.
Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”
Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.