Igehely: Zsolt 119:9-16; Kulcsige: 119:11 „Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.”
Vannak világi kincseink, amelyekhez különféleképpen jutunk hozzá: örökség, ajándékozás, szorgalmas munka révén. Értékek, amelyeket féltünk. Féltjük a sérüléstől, az elvesztéstől, a tolvajoktól. Óvintézkedéseket teszünk.
Igehely: Ám 8:1-14; Kulcsige: 8:12 „Támolyognak majd tengertől tengerig és északtól keletig. Bolyonganak, és keresik az Úr igéjét, de nem találják.”
Az életben sok mindent veszünk természetesnek, állandó forrásúnak. Eltelik egy kis idő, és elapad a forrás, mi szűkölködni kezdünk, és a természetes rögtön átvált áldás kategóriába, és csodaként éljük meg ismét a forrás életre kelését.
Igehely: 1Sám 3:1-21; Kulcsige: 3:10 „Az Úr pedig eljött, megállt, és szólította, mint azelőtt: Sámuel, Sámuel! Sámuel pedig így felelt: Szólj, mert hallja a te szolgád.”
Legtöbben csecsemőkorunktól hivatalosan keresztyének vagyunk, bejegyezve valamely keresztyén felekezet nyilvántartásába. Megkeresztelve, megáldva, konfirmálva, bérmálva… Mint a fiatal Sámuelt, minket is megtanítottak Isten szolgálatára különféle hagyományok alapján.
Igehely: Róm 8:17-23; Kulcsige: 8:18 „Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk.”
A 7. fejezet végén Pál megfogalmazza a kérdést: „Ó, én nyomorult ember, ki szabadít meg engem e halálra ítélt testből?” Erre már ott megadja a választ: Jézus. Majd a 8. fejezetben ezt bővebben kifejti: a Jézusban levő életnek a törvénye felülírja a bűnnek és a halálnak a törvényét.
Igehely: 1Pt 4:13-14; Kulcsige: 4:14 „Boldogok vagytok, ha gyaláznak titeket Krisztus nevéért, mert a dicsőség Lelke, Isten Lelke megnyugszik rajtatok.”
Péter arra akarja ráhangolni a gyülekezet tagjait, hogy a Krisztusért való szenvedés miatt ne háborogjanak.
Igehely: Jn 18:28-40; Kulcsige: 18:37 „Pilátus ezt mondta neki: Akkor mégis király vagy te? Jézus így válaszolt: Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.”
Jézus beszélgetése Pilátussal több témát is érint. Király vagy-e Te? – kérdi a helytartó. Ha igennel válaszol, ez félreérthető lett volna, mert Pilátus csak földi keretek között gondolkozott. Ezért Jézus arról beszél, hogy országa nem ebből a világból való.
Igehely: Gal 5:24–6:5 Kulcsige: Gal 6:1 „Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél!”
Az állandó lelki éberség, önmagunk mérlegre állítása, a szembesülés gyarlóságunkkal és bűneinkkel elveszi a kedvünket attól, hogy mások gyarlóságának és bűneinek ügyét lobogtassuk magunk előtt. Elveszi a kedvünket attól, hogy mi akarjunk csalhatatlan igazságot szolgáltatni. Nem jelenti ez azt, hogy szemet kell hunynunk embertársaink elveszett állapota és lelki testvéreink törvényszegései fölött.