Igehely: Mt 15:21-28; Kulcsige: 15:28 „Ekkor így szólt hozzá Jézus: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában.”
Az Úr Jézus földi szolgálatának eseménydús időszakaiban figyelt arra is, hogy Atyjával és tanítványaival is töltsön meghitt időt, mellőzve a sokaságot. Nem volt könnyű olyan helyet és időszakot keresni, amely ezt a célt szolgálta volna.
Igehely: Ézs 40:1-5; Kulcsige: 40:1 „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! – mondja Istenetek.”
Izráel a nagyhatalmak harcában győzedelmeskedhetett volna Isten oldalán, de legyőzetett, mert a nagyhatalmak oldalára állt.
Igehely: Ézs 12:1-6; Kulcsige: 12:1 „Azon a napon ezt fogod mondani: Hálát adok neked, Uram, mert bár haragudtál rám, elmúlt a haragod, és megvigasztaltál.”
Prófétái által Isten gyakran hívta megtérésre tőle elfordult népét. Ézsaiás által Isten előre figyelmeztette Izráelt a fogságra, mely bűnei következménye volt (Ézs 9:7-11), majd a megtérés pillanatát is kilátásba helyezte. A 12.
Igehely: 2Kor 5:1-10; Kulcsige: 5:1 „Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk.”
Az ember földi életének egyik alapvető szükséglete egy hely, ahol otthon tudhatja magát, és egyik legértékesebb kincse a teste. Nagyon sok egyéb áldása az emberi életnek a fizikai állapottól és a családi légkörtől válik függővé.
Igehely: 2Kor 1:3-7; Kulcsige: 1:3 „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene.”
Az apostoloktól kezdve már az első század keresztyéneinek nyomorúságban volt részük. Üldöztetéseket szenvedtek el a zsidóság részéről már a gyülekezet megalakulása utáni napokban, megvetést a pogányok, később pedig nagyon szigorú ellenszegülést az államhatalom részéről.
Igehely: Zsolt 119:25-32; Kulcsige: 119:28 „Nem tudok aludni a bánat miatt, erősíts meg engem igéddel!”
Az örök létre teremtett ember fizikai és szellemi részből áll. Ebben a földi létben a kettő együtt létezik, ilyen értelemben is igaz, hogy életem a porhoz tapad – ahogyan mondja a zsoltáríró. Kölcsönösen hatással van egyik rész a másikra.
Igehely: 1Sám 26:13–25 Kulcsige: 1Sám 26:24 „Az Úr mindenkinek megfizet a maga igazsága és hűsége szerint, mert az Úr a kezembe adott ma téged, de én nem akartam kezet emelni az Úr fölkentjére.”
Nem is olyan régen egy bibliodrámában vettem részt, amely során bibliai jeleneteket játszottunk el társaimmal. Az egyik ilyen jelenetben Abisaj bőrébe kellett bújnom, amint Dáviddal a hadinép közé oson. Amikor az alvó Saulhoz értünk, minden erőmmel azon voltam, hogy meggyőzzem Dávidot, hogy öljük meg Sault, hiszen akkor minden poblémánk megoldódik. De Dávid nem volt hajlandó megtenni ezt.