Igehely: Róm 5:1-11; Kulcsige: 5:9 „Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól.”
A megigazulás ajándékcsomagja tulajdonképpen egy kincsesláda. Színültig telt kincsesláda, melynek szélességét és hosszúságát, magasságát és mélységét képtelenek vagyunk bármilyen mércével behatárolni.
Igehely: Róm 4:13-25; Kulcsige: 4:20-21 „Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni.”
Vannak egyéni óhajok, amikhez szeretnénk, ha isteni ígéretek társulnának; vannak ígéretek, amiket könnyen Istentől valóknak gondolhatunk, pedig nem azok; és vannak ígéretek, amiket Isten maga mondott ki.
Igehely: Zsid 11:8-16; Kulcsige: 11:10
Igazi mennyei otthonunkat Isten készítette el – de az ideigvaló, földi otthonunkat is!
Igehely: Róm 4:1-12; Kulcsige: 4:6 „Ahogyan Dávid is azt az embert mondja boldognak, akinek Isten cselekedetek nélkül tulajdonít igazságot.”
Nem az előre látott engedelmessége, nem a származása, nem a könnyes vagy könnytelen hitvallása, nem az áldozatai vagy a törekvése érdemesítette a hívők atyját Isten kegyelmére. Isten „egyszerűen” csak szólt Abrámnak (1Móz12:1). A sok-sok ember közül éppen Abrámnak!
Igehely: Róm 3:27-31; Kulcsige: 3:30 „Mert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent pedig hit által.”
Hosszú, kétségbeesett keresés után Luther Márton (1483-1546) a Római levélben találta meg a feleletet élete legfontosabb és legbonyolultabbnak látszó kérdésére: „Vajon hol találok egy könyörületes Istent?” Minden erejével azon volt, hogy valami módon átélje a bűneitől megszabadított ember örömét,
Igehely: Róm 3:21-26; Kulcsige: 3:22 „Mégpedig Isten igazsága a Jézus Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség.”
Ezen a héten elgondolkodtató, mély üzenetet hordozó igék fölött elmélkedtünk. Sötét felhőként nehezedhetett ránk a mindenkori ember romlottságának képe és Isten igazságos ítéletének elkerülhetetlensége.
Igehely: ApCsel 20:7–12 Kulcsige: ApCsel 20:7 „A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál tanította őket, és mivel másnap már el akart utazni, a tanítást egészen éjfélig meghosszabbította.”
Pál apostol csak néhány napot töltött Troászban. A hét első napján, azaz vasárnap, a kenyér megtörésére gyűltek össze az Úr gyermekei, megemlékezni Jézus Krisztus áldozatáról, amit értünk, a bűneinkért vállalt az Úr. Jó nekünk ezt soha el nem felejteni, és időnként feleleveníteni magunk előtt azt a tényt, hogy az Atya nagy árat fizetett a megváltásunkért.