Igehely: Róm 4:13-25; Kulcsige: 4:20-21 „Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni.”
Vannak egyéni óhajok, amikhez szeretnénk, ha isteni ígéretek társulnának; vannak ígéretek, amiket könnyen Istentől valóknak gondolhatunk, pedig nem azok; és vannak ígéretek, amiket Isten maga mondott ki. Ez utóbbiak a Biblia helyes módon való tanulmányozása révén – tehát nem megérzésekre, álomlátásokra, ilyen-olyan „kijelentésekre”, önkényes bibliamagyarázatokra alapozva – ismerhetők föl. Azonban fontos leszögezni, hogy nekünk elsősorban nem az ígéretek beteljesedését kell keresnünk, hanem mindenek fölött az ígéreteket adó Úr orcáját! Ha késni látszik a beteljesedés, mi higgyünk az Úrban! Ha nem úgy történik a beteljesedés, ahogy mi elképzeltük és vártuk, mi higgyünk az Úrban! Ha félreértjük az Ő szavát – minthogy rész szerint van bennünk az ismeret –, mi higgyünk az Úrban!
A természet megismert szabályaihoz mérten lehetetlennek tűnt az ígéret beteljesedése. Ábrahám mégis hitte, hogy az Úr képes felfüggeszteni ezeket a törvényszerűségeket, és hogy ezt előbb-utóbb meg is teszi. Így lett példa a hívőknek. A te hited min alapul? Mely ígéreteit váltotta már be Isten az életedben?
Kiss Lehel
Add ide a fiaimat!
Igehely: Ézs 43:1-7
Amint Isten az Ő választottjához, az Izráellé tett Jákóbhoz – hozzánk – beszél, az Ő szívének titkaiba, az Ő hatalmának és szeretetének fenségébe enged betekintést. Kiderül – már számbavehetetlenül sokadjára – hogy tűzön való átkeléseink, hullámok általi ostoroztatásaink, magányba hullásunk sok-sok próbatátele fölött Úr Ő, aki nem óv meg mindig a „nem szeretem” napoktól, de kétségtelenül mindig győztesen átsegít rajtuk, mert az Övéi vagyunk egyenként, és az Övéi vagyunk közösségként is a Krisztus érdeméért. Tapasztaljuk, hogy az Ő gondviselése utolér keleten és nyugaton, északon és délen, és töretlenül hiszünk ama dicsőséges nap elközelgetésében, amikor a távolvalók közelvalókká lesznek.
Már most enged csodákat látni, tapasztalni a kegyelem: szeretteink, fiaink és leányaink – mind, akik csak az Ő nevéről neveztetnek – bekapcsolódnak a szolgálat útján való küzdelmes és boldog vándorlásba, s az üdvözülendők száma lassan-lassan betelik. Éltet a hit, hogy az Övéi közül egy sem fog hiányozni! Ő az Alkotó! Ő a Megváltó! Ő a Gondviselő! Ő a Megtartó! Áldott legyen szent Neve!
Kiss Lehel
Új hozzászólás