Mindennapi áhítatok

2020. április 1., szerda

Igehely: Mt 21:12-17; Kulcsige: Mt 21:12 „Azután Jézus bement a templomba, és kiűzte mindazokat, akik a templomban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította.”

Jézus azért űzte ki a méltatlan vendégeket a templomból, mert neki fontos volt, hogy a szent hely betöltse rendeltetését. „Mert a házad iránti féltő szeretet emészt; rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak.” (Zsolt 69:9) A templom az Istennel való találkozás helye.

2020. március 31., kedd

Igehely: Mt 20:29-34; Kulcsige: Mt 20:34 „Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.”

Ez a két jerikói vak hallott már Jézusról a járókelőktől. Ez a jó hír hitet ébresztett bennük, hogy Jézus rajtuk is segít, mert nagy szükségben voltak. Megértik életük nagy lehetőségét is, és hitük legyőzi az akadályokat. Bár a sokaság próbálta elbátortalanítani, ők annál jobban kiáltottak.

2020. március 30., hétfő

Igehely: Mt 20:17-28; Kulcsige: Mt 20:28 „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Azzal szolgáljuk Istent, ha szolgálunk az embereknek. A világban az a nagy, akinek pozíciója, hatalma van és megkövetelheti az emberek szolgálatát. Az Úr Jézus nem ilyen szempontok alapján mérte a nagyságot és sikert. Mi hány ember felé szolgálunk?

2020. március 28., szombat

Igehely: Mt 19:27-30; Kulcsige: Mt 19:29 „És mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet.”

Péter észrevette és szóvá is tette, hogy közöttük (a tanítványok) és a gazdag ifjú között nagy különbség van: „Mi elhagytunk mindent, és követtünk téged, mi lesz hát a jutalmunk?” (Mt 19:27) Sokszor próbálkozik a Sátán ilyen gondolatokkal kísérteni, de figyelj csak Jézus bíztató szavaira és enged

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 13:16–32 Kulcsige: ApCsel 13:22 „Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: «Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.»”

Igeszakaszunk úgy utal Dávidra, mint Isten szíve szerinti férfira. Minden bukása és kudarca ellenére így emlékezik meg róla az Újszövetség. Pedig csak annyira volt tökéletes, mint bármelyik kisgyermek, akit az édesapja végtelenül szeret. Isten Dávidban való örömének nem a Dávid teljesítménye, hanem az Ő szíve volt az oka.