Igehely: JSir 5:1-22; Kulcsige: JSir 5:15 „Odavan szívünk vidámsága, örömtánc helyett gyászolunk.”
Jeremiás a nép nevében siránkozik az ítélet végrehajtása után. Újból elsorolja az átélt borzalmak egy részét: „Örökségünk bitorlókra szállt, házunk idegenekre” (2.v.). Izráel népe kevésbé ragaszkodott Istenhez, de nagyon ragaszkodott az örökségül kapott földhöz.
Igehely: Zsid 9:1-12; Kulcsige: Zsid 9:12 „Nem is bakok és bikák vérével, hanem a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.”
Az ószövetségi szertartások idején a papok ismétlődően áldozatot mutattak be a szent sátornál. Ezek az áldozatok nem törölhették el a bűnt (4.v.), csupán emlékeztettek a bűnre (3. v.., 4Móz 5:15), és előre mutattak az igazi áldozatra (12.v.).
Igehely: Zsid 7:11-26; Kulcsige: Zsid 7:17 „Mert róla szól a bizonyságtétel: «Pap vagy te örökké, Melkisédek rendje szerint.»”
A zsidókhoz írt levél több alkalommal nevezi főpapnak az Úr Jézust (2:17; 3:1; 4:14-15), aki teljesen megfelelt ennek a megnevezésnek. A törvény szerint a főpap Lévi leszármazottja, és Jézus nem felelt meg ennek a feltételnek (Zsid 7:13-14).
Igehely: Zsid 5:8-14; Kulcsige: Zsid 5:9 „És miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki.”
Az üdvösség, amelyet Jézus szerzett, örök üdvösség. Ez korábban (Zsid 2:3) nagy üdvösségnek van nevezve. Nagy és örök, mert ilyen a mi Üdvözítőnk. Róla mondta Simeon, amikor karjaiba vette: „látták szemeim a Te üdvösségedet” (Lk 2:30).
Igehely: Mt 13:33-35
A kovász legtöbbször negatív értelmet hordoz a Bibliában. Itt viszont Jézus Isten országát hasonlítja az élesztő hatású kovászhoz, ebben az esetben tehát határozottan jó értelemmel bír, és fontos üzenetet tartogat számunkra.
Igehely: 1Kor 2:10-12; Kulcsige: 1Kor 2:12 „Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk.”
Mi az a dolog, amit ma megkapva, jelentősen könnyebbé válna az életünk? Isten nagyvonalúan önmagát akarja adni nekünk. Ha bármivel is kevesebbet adna önmagánál – legyen akármilyen értékről is szó –, akkor nem a legnagyszerűbbet adná.
Igehely: Péld 23:29–35 Kulcsige: Péld 23:31–32 „Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az! De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera.”
Salamon király idejében, egyéb üdítőitalok hiányában, a bor volt az az ital, amelyet felszolgáltak nehezebb ételek mellé. Ő mégis arra int, hogy óvakodjunk a bor túlzott fogyasztásától. Figyelmeztet arra, hogy „ne nézd a bort, hogyan vöröslik” (31.v.), ami ahhoz vezethet, hogy még többet és többet kívánunk belőle, ezáltal pedig elveszíthetjük józan ítélőképességünket: „szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig összevissza beszélsz” (33.v.).