Mindennapi áhítatok

2020. szeptember 13., vasárnap

Igehely: Jer 38:1-23; Kulcsige: Jer 38:2 „Ezt mondja az Úr: Aki ebben a városban marad, az fegyver, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy a káldeusokhoz, az megmarad, életét ajándékul kapja, és élni fog.”

Kemény beszéd ez – mondhatnánk, hiszen a próféta arra indítja a királyt, hogy adja meg magát Istennek és a káldeusoknak. Azt hiszem, én is megvizsgálnám Jeremiást, hogy nem szól-e hamisan. Viszont a prófétának nem ez az első üzenete Istentől, és amit eddig mondott, mind beteljesedett.

2020. szeptember 11., péntek

Igehely: Jer 51:15-44; Kulcsige: Jer 51:25 „Én most ellened fordulok, rombolás hegye, aki az egész földet rombolod! – így szól az Úr. Kinyújtom a kezem ellened, lehengerítlek a sziklákról, és égő heggyé teszlek!”

Amikor az Úr fegyelmezni akarta választott népét, Júdát és Jeruzsálemet, a bálványimádásért, a sok vérontásért, lázadásért és minden bűnéért, Babilóniát használta fel eszközként. Isten kalapácsa és fegyvere volt Babilon, aki által Isten összezúzott népeket és országokat.

2020. szeptember 10., csütörtök

Igehely: Jer 50:29-51,10; Kulcsige: Jer 50:46 „Babilon elfoglalásának zajától megrendül a föld, jajgatása hangzik a népek között.”

Babilon a büszkesége és kevély viselkedése miatt pusztul el. Izráel és Júda pedig erős megváltójuk, a Seregek Ura segítségével szabadul meg. Babilon lakóira rettegést hoz, Izráelnek és Júdának nyugalmat ad. Babilon megsemmisül, az ÚR népének ügye győzelemre jut (34.v.).

2020. szeptember 9., szerda

Igehely: Jer 50:1-28; Kulcsige: Jer 50:14 „Íjászok, vegyétek körbe Babilont! Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat, mert vétkezett az Úr ellen!”

Babilon az Isten elleni lázadás városa. Benne a földi dicsőség és emberi hatalom szemben áll Isten népével és városával, a mennyei Jeruzsálemmel. Sok párhuzam van a Jer 50-51 és Jel 17-18 között. Hasznos ezt a négy fejezetet együtt elolvasni.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Kol 2:4–7; Kulcsige: Kol 2:7 „Meggyökerezve és tovább épülve őbenne és megerősödve a hitben, ahogyan arra megtaníttattatok, és amiben bővölködtök hálaadással.”

Aki már ültetett magot, pontosan tudja, hogy minden mag két irányban kezd el fejlődni. Lefelé gyökeret ereszt, hiszen azzal kapaszkodik, illetve tápanyagot vesz föl a talajból, felfelé pedig fejlődik a növény, amely majd a legtöbb esetben virágot hoz, termést nevel, szóval a jövő záloga is egyben.

A hívő életben is így kellene lennie. A „gyökér” Krisztusba kapaszkodik, és belőle táplálkozik. Ennek gyümölcse a mindennapi életben látszik meg, és a termés igazolja, hogy valóban elfogadtuk Krisztus Jézust, az Urat.