Igehely: Jer 47:1-7; Kulcsige: Jer 47:4b „Elpusztítja az Úr a filiszteusokat, a Kaftór szigetéről valók utódait.”
Isten a filiszteusok ellen hirdet teljes és mindent átfogó ítéletet. Elevenen tárul szemünk elé ez a végzet, mint egy északról érkező hatalmas folyó, ami mindent elsöpör az útjában. Isten ítélete közeledik felénk is, és mindent elsöprő lesz. Filisztea sem menekülhetett!
Igehely: Jer 46:1-28; Kulcsige: Jer 46:19a „Készítsd a holmidat, mert fogságba mégy, Egyiptom lakossága!”
Jeremiásnak Isten elközelgő ítéletét kellett hirdetnie Egyiptom számára. Bálványimádásuk és hamis istenekbe vetett bizalmuk az egész nemzetet romlásba döntötte. Isten minket is figyelmeztet: ne legyenek bálványaink, ne imádjunk hamis isteneket.
Igehely: Jer 45:1-5; Kulcsige: Jer 45:5 „És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az Úr –, de te ajándékul kapod az életedet, bárhová is mégy.”
Báruk Jeremiás titkára, segítője volt. Valamilyen okból kifolyólag ez az ember teljesen elbátortalanodott az Úr szolgálatában. Mikor is történik ez? Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében.
Igehely: Jer 25:1-38; Kulcsige: Jer 25:3b „Én pedig hirdettem nektek, idejében hirdettem, de ti nem hallgattatok rám.”
Az évek hosszú során végig sok figyelmeztetést kapott Júda népe. Ezeket a vádakat Isten Jeremiás és a többi próféta által közvetítette a zsidók számára. És mindezt egy negyedszázadon át következetesen hirdették Isten szolgái.
Igehely: Jer 35:1-19; Kulcsige: Jer 35:16 „Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amelyet az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám.”
Isten elküldi Jeremiást a rékábiak háza népéhez, hogy bemutassa az Izráel övetkezetességének hiánya és a rékábiak hűsége közötti ellentétet. Jeremiásnak próbára kellett tennie a rékábiakat, hogy vajon áthágják-e fogadalmukat azzal, hogy bort isznak, vagy nem (2.v.).
Igehely: Jer 20:1-18; Kulcsige: Jer 20:7 „Rászedtél, Uram, és én hagytam, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam, és legyőztél! Nevetnek rajtam egész nap, engem gúnyol mindenki.”
Az egyedül bölcs és mindenható Isten megteremtette és elhívta Jeremiást az Ő prófétájának. Az ifjú Jeremiás elfogadta a páratlan hívást. Később mélységes kesergésében ezt nyilatkozta: „Rászedtél, Uram, és én hagytam, hogy rászedj.
Igehely: ApCsel 26:18–23; Kulcsige: ApCsel 26:18 „Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek.”
Pál apostolt Isten elsősorban a pogányok felé való szolgálatra hívta el. Egyik kedves énekünk így szól: „Elhívtalak azért, hogy nékem szolgálj, elhívtalak azért, hogy nékem élj!” Testvérem, hová szól a te elhívásod? Emlékezz vissza, téged hol és mikor szólított meg Isten! Az apostol életében ez a pont a damaszkuszi úton jött el. Pál a déli napfénynél is világosabban hallotta az őt megszólító hangot, és engedelmesen folytatta tovább az útját, betöltve küldetését. Sokakat kivezetett a sötétségből a világosságra, hirdette az evangéliumot.