Igehely: Zsid 4:1-8; Kulcsige: Zsid 4:1 „Mivel még nem teljesedett be az ő nyugalmába való bemenetel ígérete, gondosan ügyeljünk arra, hogy közülünk senki le ne maradjon erről.”
A szent író összekapcsolja a szombat és Kánaán jelentésének képét, és egy olyan nyugalomról beszél, amit egyedül Jézus Krisztusban kaphatunk.
Igehely: Zsid 3:17-19; Kulcsige: Zsid 3:18 „És kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be nyugalma helyére, ha nem azoknak, akik engedetlenekké váltak?”
Az ember már gyermekkorában megtanulja, hogy az engedetlenség bűn, és ennek következményei vannak. Mégis elfelejti felnőttként, hogy az engedelmesség több az áldozatnál. Sokszor azért, mert néha könnyebb áldozatot bemutatni, mint megalázkodni és engedelmesnek lenni.
Igehely: Zsid 3:15-16; Kulcsige: Zsid 3:15 „Mert amikor ezt mondja az Írás: «Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor».”
A történelem sok tanulságot hordoz, de csak akkor lesz hasznos számunkra, ha tanulunk a múltból. Pál apostol mondja a korinthusiaknak, hogy az ószövetségi nép történelme azért íratott meg, hogy a tanulságunkra legyen (1Kor 10:11).
Igehely: Zsid 3:14 „Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha azt a bizalmat, amely kezdetben élt bennünk, mindvégig szilárdan megtartjuk.”
Gyakran találkozhatunk Pál apostol leveleiben a következő kifejezésekkel: „Krisztusban lenni”, „Krisztusban maradni”, „Krisztusban élni”. Az élő hit alapja az, hogy Krisztusban vagyunk, Krisztus pedig bennünk van. Így lehetünk teljes mértékben egységben vele, és általa az Atyával.
Igehely: Zsid 3:12-13; Kulcsige: Zsid 3:12 „Vigyázzatok, testvéreim, senki ne szakadjon el közületek az élő Istentől hitetlen és gonosz szívvel.”
Egyedül az Úr képes elvégezni azt a csodát az ember életében, hogy kemény szíve meglágyuljon. Ha ez megtörténik, élhetünk az Úrban, és Ő élhet bennünk. Így beletartozunk Isten családjába.
Igehely: Zsid 3:10-11; Kulcsige: Zsid 3:10 „Ezért megharagudtam erre a nemzedékre, és ezt mondtam: Tévelygő szívű ez a nép, mert nem ismeri az én utaimat.”
Ha el akarunk jutni a célba, mindig követnünk kell a helyes irányt. Nem szabad még egy pillanatra sem szem elől téveszteni a helyes utat. Isten az életünkre nézve is készített egy helyes utat. Ha ezen az ösvényen maradunk, bejuthatunk Isten nyugalmába.
Igehely: 2Krón 10:1–11 Kulcsige: 2Krón 10:7 „Amikor látták mindazok az izráeliek, akik a völgyben laktak, hogy azok megfutamodtak, és hogy Saul is meghalt fiaival együtt, elhagyták városaikat, és elmenekültek, a filiszteusok pedig odajöttek, és letelepedtek azokban.”
Lehet jó esélyekkel kezdeni egy életpályát, de könnyen el lehet rontani az irányt. Roboám a nagy esélyét eljátszotta, annak ellenére, hogy megvolt minden jogosultsága arra, hogy Salamon, a bölcs király utódaként győztes legyen. Diadalmenetben vezethette volna tovább Isten népét. Először jól is indult, amikor a vének tanácsát kérte ki. A baj azzal kezdődött, hogy a két vagy több tanács között nem tudott különbséget tenni, jól választani.