Igehely: Róm 4:1-8; Kulcsige: Róm 4:5 „Aki pedig nem fáradozik, hanem hisz abban, aki megigazítja az istentelent, annak Isten a hitét számítja igazságul.”
A megmentő, üdvözítő hit „tulajdonítattik” nekünk igazságul. Ilyen volt Ábrahám hite, ezért lehetett áldott, s az Úr „bűnt nem tulajdonított neki”. De figyeljük meg az ő hitét, mert itt van az üzenet lényege. Ábrahám hite cselekvő volt.
Igehely: Jn 14:8-14; Kulcsige: Jn 14:12 „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek.”
Kisebb csodát éltem át, amikor leültem az áhítatot írni: a Bibliám éppen a kijelölt igénél nyílott ki. Véletlen? Nem. Valóban kis és nagy csodákat élünk meg az Úr kegyelméből, hisz a működő hit mindig gyümölcsöt terem!
Igehely: Jn 12:44-50; Kulcsige: Jn 12:44 „Jézus pedig hangos szóval ezt mondta: Aki hisz énbennem, az nem énbennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem.”
Jézus Krisztus világosságul jött a világba. Oda, ahol sok az ellentmondás, ahol a sötétség uralkodik. Csupán néhány évtizede annak, hogy az orvoskutatók félelmetes kockázatokat tártak fel a hangsebességet (340m/s) átlépni kívánó ember előtt.
Igehely: Jn 7:37-44; Kulcsige: Jn 7:38 „Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek.”
Egyedülálló tér és idő szempontjából az a tanítás és prófécia, amelyet Jézus Krisztus itt elmond. Hallgatói a leigázott ország politikai vezetői és a köznép. Egyesek hisznek benne, mások a halálát akarják. Keresik Őt, hallani akarják, de nem értik, és merényletet készítenek ellene.
Igehely: Mk 11:20-26; Kulcsige: Mk 11:24 „Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek.”
Isten Fia, földi munkájának utolsó napjaiban, közvetlenül a kereszthalála előtt, a legmélyebbre kívánt hatni tanítása által hallgatói szívébe.
Igehely: Mk 16:14-20; Kulcsige: Mk 16:16 „Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.”
Nem csupán egy vezérkari főnök parancsa ez: hirdessétek a jó hírt!
Igehely: 2Krón 32:24-33 Kulcsige: 2Krón 32:31 „De amikor a babiloni vezető emberek elküldték hozzá megbízottjaikat, hogy megkérdezzék, milyen csoda történt az országban, elhagyta az Isten, hogy próbára tegye, és kitudódjék, mi lakik a szívében.”
Az ember szívében nagyon sok gondolat, érzés, vágy, kívánság megbújik. Sokszor érezzük azt a kettősséget: egyik pillanatban odaadóan szolgáljuk az Urat, bármit megtennénk Érte, hálásak vagyunk az értünk végzett váltságért, imáink meghallgatásáért; és szinte rögtön utána elfordulunk Tőle, engedünk a kísértőnek, az elismerést magunknak tartjuk meg, jólesik a hízelgés. Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! (1Kor 10:12). Isten néha megengedi, hogy bizonyos körülmények között ezen indulatok nyilvánvalóvá váljanak.