Mindennapi áhítatok

2020. december 22., kedd

Igehely: Mik 7:1-10; Kulcsige: Mik 7:7 „De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem!”

Kedves olvasó, ha valamilyen ellenség gyötör, ez az ige neked szól. Legyen szó emberről vagy démonról, legyél ártatlan vagy hibás abban a helyzetben, amiben vagy, Isten gyermekeként számíthatsz Atyádra. Az egyetlen feltétel a megfelelő hozzáállásod: az alázat!

2020. december 20., vasárnap

Igehely: 2Pt 3:3-13; Kulcsige: 2Pt 3:12 „Akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!”

Az Úr visszajövetele az ember nézőpontjából lehet egy várva várt, vagy egy nem kívánt esemény, attól függően, hogy milyen kapcsolatban áll az illető Jézus Krisztussal. Te várod, vagy ha tudnád, késleltetnéd a Krisztussal való találkozást?

2020. december 19., szombat

Igehely: 2Kor 10:17-11:32; Kulcsige: 2Kor 11:2 „Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé.”

Sajnos megfigyelhető állapot ma az, hogy a kapcsolatokban inkább elvárások vannak, mint vállalások. Így elvárás a tisztaság is másoktól, de nem biztos, hogy nagy igyekezettel felvállalt felelősség is a társak felé. Még szomorúbb, ha ez az elv Jézus Krisztussal szemben is fennáll.

2020. december 18., péntek

Igehely: Lk 12:35-40; Kulcsige: Lk 12:36 „Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki.”

Egy világrekord azt mutatja, hogy a leghosszabb ébren, alvás nélkül töltött idő 11 nap. Ez az idő azonban nem volt tökéletesen éber, koncentrált. A rekordot beállító fiatal koncentráló képessége, a hatások észlelése egyre tompább lett.

2020. december 17., csütörtök

Igehely: Lk 5:33-35; Kulcsige: Lk 5:35 „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, akkor azokban a napokban böjtölni fognak.”

Az embereket általában a külsőségek foglalkoztatják. Ez a hit megélésénél is igaz. Kétségtelen, hogy a hitből fakadó cselekedeteknek láthatóvá kell válni. Ugyanakkor Jézus maga mondta – épp a böjt és ima kapcsán – hogy ne úgy végezzétek, hogy az emberek lássák és elismerést tegyenek.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 49:28–33; Kulcsige: 1Móz 49:33 „Amikor befejezte Jákób a fiainak szóló parancsokat, felhúzta lábait az ágyra, azután elhunyt, és elődei mellé került.”

Jákóbot Isten csodálatosan kiválasztotta, és tervét megvalósította életében. Hosszú utat tett meg. Tudatában volt, hogy Isten vezette őt végig az úton. Mi látjuk-e életünkben Isten vezetését, gondviselését, amikor visszapillantunk a megtett útra?

Talán utolsó vágya volt, hogy megláthassa Benjámint és Józsefet. Még nagyobb öröm volt számára, hogy találkozhatott a Józseftől származó unokákkal is. Ekkor már testileg nagyon gyenge volt, de az, ahogyan Isten vezette 147 év alatt, még nem homályosodott el előtte.