Mindennapi áhítatok

2021. szeptember 13., hétfő

Igehely: Zsid 9:1-10; Kulcsige: Zsid 9:9 „Példázat ez nekünk a mostani időre, mert ott olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem tudják lelkiismeretében tökéletessé tenni azt, aki az áldozatot bemutatja.”

A múltban folyó ószövetségi istentiszteleti rendet e sorok születésének idején az író valóságként mutatja be. A még folyamatban levő régi gyakorlatokat látjuk, amelyek nem voltak képesek megtisztítani a lelkiismeretet, sem tökéletessé tenni az áldozót.

2021. szeptember 11., szombat

Igehely: Zsid 8:6-9; Kulcsige: Zsid 8:6 „Most azonban a mi főpapunk annyival különb szolgálatot nyert, amennyivel annak a különb szövetségnek lett a közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett.”

A főpap szolgálata részben abban állt, hogy tanítsa a népet, hogy megismertesse Istent a néppel, hogy az ne vesszen el. „Engedelmeskedjetek, és éltek!” – ez a régi szövetség kijelentése. Azután, ha valaki vétkezett, a főpapnak áldozatot kellett bemutatnia.

2021. szeptember 10., péntek

Igehely: Zsid 8:1-5; Kulcsige: Zsid 8:1 „Az elmondottakban pedig ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a felséges Isten trónusának a jobbjára ült a mennyekben.”

Minden földi főpap a sírban van, és várja teste megváltását. Krisztus, a mi főpapunk, a mennyben van. A főpapok egy összegöngyölíthető, elváltozó, elavuló, emberkéz csinálta sátorban szolgáltak, Krisztus ugyanaz marad, és szolgálja a mennyei szentélyt, amelyet az Úr épített.

2021. szeptember 9., csütörtök

Igehely: Zsid 7:20-28; Kulcsige: Zsid 7:28 „Mert a törvény erőtlen embereket rendelt főpapokká, a törvény utáni eskü igéje pedig a Fiút, aki örökre tökéletes.”

A legtisztább és legkészségesebb főpapok sem áldoztak örökké. Még ha nem is estek vétekbe, és nem váltak hűtlenekké elhívásukhoz, az Áron szerinti főpapok szolgálata nem lehetett vég nélküli, mivel a halál nem engedte őket szolgálatban maradni.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 25:11–15 Kulcsige: Péld 25:15 „Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.”

Az aranyalma ezüsttányéron gyönyörű és kívánatos. Ilyen a helyén mondott ige (11.v.). De ahhoz, hogy helyén tudjuk mondani, ki kell várni és fel kell ismerni ennek az idejét. Ehhez türelem és bölcsesség kell. Nem mindegy, hogyan mondjuk és hogyan fogadjuk az intést, feddést (12.v.). A szóláshoz bölcsesség, a fogadáshoz engedelmes lelkület kell. Ahogy mondjuk és ahogy fogadjuk az intést, az elárulja, hogy mi lakik a szívünkben. Legyünk Istennek megbízható követei, akikben gyönyörködik az Úr (13.v.).