Igehely: Jn 13:21-30; Kulcsige: Jn 13:27 „És akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: Amit tenni akarsz, tedd meg hamar!”
Jézus megjelenti a szomorú igazságot, hogy a tanítványai közül egy el fogja árulni Őt. Korábban is beszélt arról, hogy egy közülük ördög. Akkor nem nevezte meg az illetőt. Jézus szeretete, tapintata, türelme nem bírta jobb belátásra az árulót.
Igehely: Mk 16:9-18; Kulcsige: Mk 16:14 „Végül pedig megjelent magának a tizenegynek is, amikor asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt.”
Jézus Krisztus a feltámadása után először Mária Magdalénának jelent meg, akiből hét ördögöt űzött ki. Ő elment és megjelentette azoknak, akik vele voltak, hogy látta Jézust, de nem hittek neki (Lk 24:11). Később újra megjelent az emmausi úton két közülük valónak más alakban.
Igehely: Mk 10:1-6; Kulcsige: Mk 10:5 „Jézus erre így szólt hozzájuk: Szívetek keménysége miatt írta nektek Mózes ezt a parancsolatát.”
Gyakran megtörtént, hogy nagy sokaság követte Jézust, látván a csodákat, amelyeket tett, és hittek benne. A követők között voltak farizeusok is, akik próbára akarták tenni Őt egy nehéz kérdéssel az elválással kapcsolatosan, hogy bajba keverjék (Mk10:2). Izráel népét megosztotta ez a téma.
Igehely: ApCsel 26:24-32; Kulcsige: ApCsel 26:28 „Agrippa így szólt Pálhoz: Majdnem ráveszel engem is, hogy keresztyénné legyek!”
Pál apostol nagyon jól tudta, hogy a kemény szív a megtérés legnagyobb akadálya, mert az ő szíve is olyan kemény volt, mint a kitaposott út. Éppen ezért, „öldökléstől lihegve”, a ragadozó nagyvadakra jellemző indulattal üldözte a megtérteket.
Igehely: 1Móz 4:1-12; Kulcsige: 1Móz 4:7 „Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta!”
Káin és Ábel személyében a vallásoskodó világi ember, valamint az igazi hívő ember képviselőit találhatjuk. Mindketten az Édenen kívül születtek, és Ádám bűnös természetét örökölték. Egyik sem volt ártatlan: mindkettő elveszett volt. Káin nem jó ajtón közeledett Istenhez.
Igehely: 2Móz 8:15-19; Kulcsige: 2Móz 8:19 „Így teszek különbséget az én népem és a te néped között. Holnap történik meg ez a jel.”
A negyedik csapás az első háromhoz hasonlóan Egyiptomra korlátozódott. „De kivételt teszek azon a napon Gósen földjével, ahol az én népem tartózkodik, és ott nem lesznek böglyök, hogy megtudd: Én, az Úr, itt vagyok az országban” (8:18).
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?