Igehely: 2Kor 5:1-10; Kulcsige: 2Kor 5:7 „Mert hitben járunk, nem látásban.”
Csak, aki hitből él tudja vállalni a Krisztusért járó szenvedéseket, kitartva végig az Úr mellett. Ezért az életnek gondjai nem terhelik le felettébb a szívét, hanem minden körülmények között Istenre néz, mint akinek kegyelme elégséges bármilyen nehézség közepette is.
Igehely: 2Kor 1:21-24; Kulcsige: 2Kor 1:24 „Mert nem akarunk uralkodni a ti hiteteken, hanem munkatársai vagyunk örömötöknek, mivel szilárdan álltok a hitben.”
Drága ígéretnek lehetnek részesei mindazok, akik újjászülettek. „Ő pecsétjével el is jegyzet minket, és a Lélek zálogát adta a szívünkbe.” (22v.) Közben az is meg van ígérve, hogy Krisztus az, aki minket meg tud erősíteni (21v.) Enélkül nem is tudnánk szilárdan megállni a hitben.
Igehely: Róm 1:13-17; Kulcsige: Róm 1:17 „Mert abban Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki hitből hitbe, amint meg van írva: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.”
Ezen a reggelen is azért adhatunk hálát, hogy a hirdetett evangélium befogadása által, sok áldásban részesültünk. Míg a törvény számonkér és követel, addig az evangélium örömhír lehet számunkra, mely Isten igazságát közli velünk, hitből hitbe.
Igehely: ApCsel 15:1-12; Kulcsige: ApCsel 15:9 „És nem tett semmi különbséget közöttünk és közöttük, mert hit által megtisztította szívüket.”
A jeruzsálemi gyűlésen Péter apostol Isten akaratáról beszél, aki azzal tett bizonyságot a megtért pogányok mellett, hogy nekik is megadta a Szentlelket, és nem tett semmi különbséget (8v.). A megtisztítás és a megigazulás hit által történt (9v.).
Igehely: Lk 2:39-52; Kulcsige: Lk 2:49 „Ő pedig így válaszolt: Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?”
Jézus földi életének első 12 évéről nagyon kevés tudósítás található az evangéliumokban. Lukács evangélista mégis jónak látta feljegyezni, hogy a Názáretben töltött évek alatt, az Isten Fia növekedett, erősödött és megtelt bölcsességgel. Isten kegyelme teljes mértékben volt rajta.
Igehely: Mt 1:1-17
Az egyházfelekezetek szeretnek a kronológiáikban egy minél tisztább vérvonalat feltüntetni, amely, ha lehetséges, visszavezet egészen Jézusig. Nem vagyunk egy kicsit elfogultak és büszkék? Jézus emberi vérvonala Dávidtól meg Ábrahámtól, végső soron Ádámtól származik.
Igehely: ApCsel 26:18–23; Kulcsige: ApCsel 26:18 „Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek.”
Pál apostolt Isten elsősorban a pogányok felé való szolgálatra hívta el. Egyik kedves énekünk így szól: „Elhívtalak azért, hogy nékem szolgálj, elhívtalak azért, hogy nékem élj!” Testvérem, hová szól a te elhívásod? Emlékezz vissza, téged hol és mikor szólított meg Isten! Az apostol életében ez a pont a damaszkuszi úton jött el. Pál a déli napfénynél is világosabban hallotta az őt megszólító hangot, és engedelmesen folytatta tovább az útját, betöltve küldetését. Sokakat kivezetett a sötétségből a világosságra, hirdette az evangéliumot.