2025. július 27.,  Olga, Liliána

Mindennapi áhítatok

2022. február 7., hétfő

Igehely: Lk 8:22-25; Kulcsige: Lk 8:24 „Odamentek hozzá, felébresztették, és így szóltak: Mester, Mester, elveszünk! Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre és a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és csendesség lett.”

Az Úr Jézus a vihar lecsendesítésével isteni hatalmáról tett bizonyságot. Egyedül neki van hatalma a természeti elemek fölött, mivel Ő a teremtő Isten. Ő alkotott mindent, és Ő irányít mindent. Jézus minden tanítványának el kell jutnia erre a felismerésre.

2022. február 6., vasárnap

Igehely: Lk 8:19-21; Kulcsige: Lk 8:21 „Ő azonban így válaszolt: Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és megtartják.”

Az Úr Jézus úgy kezdte a földi életet, mint mi: voltak szülei, fiú- és lánytestvérei. A szűk családi kör az a hely, ahol a természetünk legjobb és legrosszabb tulajdonságai leginkább megnyilvánulnak. Itt tudunk a legkedvesebbek, de a legtürelmetlenebbek is lenni.

2022. február 3., csütörtök

Igehely: Lk 8:1-3; Kulcsige: Lk 8:3 „Johanna, Kúzának, Heródes egyik főemberének felesége, és Zsuzsanna, de sok más asszony is, akik vagyonukból támogatták őket.”

Asszonynak lenni nehéz feladat, de kiváltság is. Mai igénkben néhány asszonyt látunk, akik ott vannak Jézus körül, és szolgálnak neki, más teendőiket félretéve. Ragaszkodtak a Mesterhez.

2022. február 2., szerda

Igehely: Lk 7:36-50; Kulcsige: Lk 7:38 „Megállt mögötte, a lábánál sírva, és könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg; csókolgatta a lábát, és megkente olajjal.”

Az Úr Jézus nem utasított el senkit. Időt töltött a farizeussal és a bűnös nővel is. Mindkét szereplő számára fontos volt Jézus jelenléte, de nem egyformán. Figyeljük csak meg!

Keresés az elmélkedések közt

2025. július 27., vasárnap

Igehely: Gal 5:22–23; Mt 11:27–30 Kulcsige: Mt 11:29 „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.”

Az Úr Jézusnak olyan elvárásai vannak a tanítványai felé, amik az (ó)emberi természettel teljesen ellentétesek, sőt megvalósítaniuk is lehetetlen volna, ha nem Ő lenne a Mesterük. Ismeri vérmérsékletünket, láthatatlan harcainkat, és tisztában van az emberek között való forgolódásunk minden aspektusával. Ezért beszél a megterhelődésről és megfáradásról, a lélek nyugtalankodásáról, amik rendszerint az emberi kapcsolatokban kialakuló egyenetlenségek, konfliktushelyzetek és a saját gyengeségünkre való összpontosítás miatt következnek be.