Igehely: Jak 1:19-25; Kulcsige: Jak 1:22 „Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat.”
Érdekes kép, amit Jakab itt szemléltetésre használ. Az ember megnézi magát a tükörben, egy pillanatra megigazítja a haját, majd továbbmegy. Pár perc múlva, ha ismét érdekelné, hogy egészen pontosan hogyan is néz ki, nem tudja a látott képet visszaidézni, mert már elfelejtette.
Igehely: Mt 5:43-48; Kulcsige: Mt 5:46 „Mert, ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is?”
Jézus az Istennel való kapcsolatát úgy írta le, mint a fiú kapcsolatát az apjával. Ennek a kapcsolatnak pedig fontos része volt, hogy az apa jelleme meglássék a fiában. Jézus azt mondja: „Aki engem lát, látja az Atyát. Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van?
Igehely: Jn 4:19-29; Kulcsige: Jn 4:24 „Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk.”
A történetben arról hallunk, miként ismeri fel a samáriai nő, hogy Jézus a Messiás. Tartalmas beszélgetésük során eljutnak az Isten imádásával kapcsolatos kérdéshez is. Jézus válasza figyelemre méltó, mert az üdvösséggel áll kapcsolatban.
Igehely: Róm 12:1-2; Kulcsige: Róm 12:1 „Kérlek azért titeket, testvéreim, az Isten irgalmasságára, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul.”
Az evangélium lényege, hogy elveszettség szempontjából nincs különbség ember és ember között, mindenki ugyanabban az állapotban van az Istentől való távolság miatt. Az ember ezt nem tudja áthidalni, mert a távolságot a bűn okozza, aminek következménye a halál.
Igehely: Gal 4:3-7; Kulcsige: Gal 4:4 „De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve.”
A Megváltó származásának legjelentőségteljesebb vonatkozása a mennyei Atya: „Isten elküldte Fiát” (4.v.). Isten az embert Fia által – aki szintén a törvény alávetettjeként, szolgaságra született – a szolgai státuszból kiváltja és fiaivá fogadja. „Mivel pedig fiak vagytok” (6.
Igehely: Mt 2:19-23; Kulcsige: Mt 2:23 „És amikor odaért, egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: «Názáretinek fogják őt nevezni.»”
Máté evangélista, a próféciákra alapozva, a Megváltó származására utal egy másik vonatkozásban is: „názáretinek fogják őt nevezni” (23.v.). Fülöp örömmel ad hírt Nátánaélnek a Messiásról, megemlítve azt is, honnan való.
Igehely: Préd 3:16–22; Kulcsige: Préd 3:21 „Ki tudja, hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok lelke a föld alá?”
Porból lettünk, porrá leszünk, de a teremtéskor Isten adott valamit, ami csak az emberé: életnek leheletét, így lett az ember élő lélekké (1Móz 2:7). Ez az, ami az állatoknak nincs: lelke. Isten megváltó munkájának köszönhetően ez a lélek örök életre is jogosult, ha elfogadtad Isten kegyelmét!
Nagyon sok különbség van ember és állat között. Bár mindegyik porból lett, vagyis ugyanolyan földi elemekből lettünk teremtve, mégis mindegyikünk különböző genetikai állománnyal rendelkezik. De az embernek adatott a Lélek, az ember gondolkodó, szabad akarattal rendelkező lény.