Igehely: ApCsel 2:37-41; Kulcsige: ApCsel 2:41 „Akik pedig hallgattak a szavára, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk.”
Az emberiség problémája a bűn, az Isten parancsainak megszegése, de mivel az ember nem képes megtartani a parancsolatokat, ezért az Úr Jézus keresztáldozata mentesíti az Isten ítélete alól mindazokat, akik elfogadják ezt a kegyelmet. Megváltónkat nem mentesíthette senki és semmi a bűneink miatti kínszenvedéstől. Amikor Péter ezekről beszélt, a vétkes természetüktől szabadulni vágyó istenkeresőket szíven találta az Ige, látván az Isten Fia mennyei küldetésének beteljesülését. A „mit cselekedjünk, hogy üdvözüljünk?” kérdésre ez Péter válasza:
a.) Térjetek meg! A szív egyik kulcsát az ember birtokolja, azt tesz, amit akar a szívével. Kinyithatja, de be is zárhatja teremtője előtt is.
b.) Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől! „Rázd ki magad a porból”! (Ézs 52:2) Tudatosan meg kell válni Istennek nem tetsző szokásoktól, gyakorlatoktól, gondolkodásmódtól. Sokan megkeményítették szívüket, gúnyolódtak, de háromezren úgy döntöttek, hogy nem akarnak ezentúl Isten nélkül, a világ szerint élni. Elhitték, amit Péter mondott. Engedelmeskedtek és bemerítkeztek. Így csatlakoztak a gyülekezethez.
Máté Zoltán
Emlékezz és tartsd meg!
Igehely: Jel 3:1-6; Kulcsige: Jel 3:3 „Emlékezzél tehát vissza, hogyan kaptad és hallottad: tartsd meg azt, és térj meg! Ha tehát nem ébredsz fel, eljövök, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában jövök el hozzád.”
„Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy”. Sajnos ezekben az időkben egyre inkább átérezhetjük ezt a mondatot. Nemcsak a globális keresztyén egyházból tűnik el folyamatosan minden, amit mi keresztyénnek mondanánk, hanem még a helyi gyülekezeteinkből is.
Könnyű elítélnünk Izrael népét, amiért oly sokszor elhagyták az Urat és az élettelen, semmire sem képes bálványaikat szerették, de mi biztosak lehetünk-e abban, hogy a mi cselekedeteink teljesek az Isten előtt? Megtartjuk-e azokat, amiket kaptunk és hallottunk, erősítjük-e a többieket, akik halófélben vannak, vagy talán mi magunk vagyunk-e azok, akik halófélben vannak?
Itt nem csak egy életmódról van szó, itt az örökkévalóságról van szó. Örök életről vagy örök kárhozatról. Aki győz, annak a neve az élet könyvében marad, és mentes az örök kárhozattól. Aki most még halófélben van, annak sem késő megtérnie, számára is félre van téve egy fehér ruha.
Segítsünk tévelygő testvéreinknek visszatalálni a helyes útra, de közben önmagunkat is vizsgáljuk, nehogy a mi szemünkben levő gerenda miatt ne férjünk hozzá a testvérünk szeméhez.
Máté Tamás
