Mindennapi áhítatok

2021. szeptember 25., szombat

Igehely: Zsid 12:1-3; Kulcsige: Zsid 12:2 „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült.”

Mindenkinek tisztáznia kell, hogy mi életének a célja. A hívő ember életének nagyobb célja nem lehet, mint elérni a lélek üdvösségét, az Isten országát. Ezért mindent megtesz!

2021. szeptember 24., péntek

Igehely: Zsid 11:32-40; Kulcsige: Zsid 11:39-40 „És mindezeken, noha hit által Istentől jó tanúbizonyságot nyertek, nem teljesült be az ígéret, mert Isten számunkra valami különbről gondoskodott, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre.”

Hittel várni a Messiást nem egy álom, nem a sikeres élet receptje: ez az az út, amely a mennybe visz. Aki ezen jár, annak osztályrésze néha győzelem, siker, máskor kudarc. Néha irigylésre méltó eseményekben van része, máskor szenvedés vár rá. Nem mi választjuk meg, hogy ez kell, ez meg nem kell.

2021. szeptember 23., csütörtök

Igehely: Zsid 11:23-31; Kulcsige: Zsid 11:24-26 „Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják. Mert inkább vállalta Isten népével együtt a szenvedést, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, mivel többre becsülte Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett.”

Mózes élete a hitnek köszönhető: szülei hite miatt maradt életben, aztán pedig hitből való cselekedetek sorozatát élte át. Mikor először elhagyta Egyiptomot, az nem az Istenbe vetett hite miatt volt: gyilkosság miatt menekült.

2021. szeptember 20., hétfő

Igehely: Zsid 10:32-39; Kulcsige: Zsid 10:36 „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.”

Az Úrnak odaszánt élet velejárója a hitért való szenvedés. Aki az árral szemben halad, abba elkerülhetetlenül belebotlanak. A Szentlélek ad ilyenkor belső bizonyosságot, hogy érdemes ezt mégis vállalni, hisz ennek nagy jutalma lesz.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 3:19–21; Kulcsige: Jn 3:21 „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”

Nappal, amikor ragyog a fény körülöttünk, eszünkbe sem jut, hogy világítsunk, de ha beesteledik, lámpát gyújtunk, mert a sötétség nem a mi világunk. Az emberek nem önmagáért szeretik a sötétséget, hanem azért, amit eltakar (például ruhán egy folt). Vannak olyan állatok, melyek kimondottan a sötétséget szeretik, és menekülnek a világosság elől. Szemük visszafejlődik, többnyire teljesen vakok. Így van ez a sötétségben élő emberrel is, akinek szellemi látása nincs, eltompult, érzéketlen.