2021. szeptember 22., szerda

DÉLELŐTT | 
Az ősatyák hite

Igehely: Zsid 11:8-22; Kulcsige: Zsid 11:8 „Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy.”

Mindegyik ősatya tett valamit az Istenbe vetett hite alapján, mert a hit és a cselekedetek szoros kapcsolatban állnak (Jak 2:17). Isten ígéretei az ő idejükben nem teljesedtek be (nagy néppé lesznek), ám ők mégis ennek a hitnek a fényében élték földi életüket (József még a halála utánra is gondolt).

Jaj annak az embernek, akinek nincsenek a jövőjére nézve ígéretek!

A nekünk szóló ígéreteket számontartjuk? Ezek után alakítjuk életünket? Hitünk és cselekedeteink összhangban vannak egymással?

Isten az ősatyákat hitük szerint ismeri. Az én nevem után mit írhat: hisz / nem hisz?

Kisded Ernő

DÉLUTÁN | 

Az esküdöző Simei hitszegése

Igehely: 1Kir 2:36–46; Kulcsige: 1Kir 2:43 „Miért nem tartottad meg az ÚRra tett esküt és a parancsot, amelyet én adtam neked?”

Simei az az ember volt, aki, ha gyengébbet látott, vagy ha haragudott valakire, azt kicsúfolta, az erősebb előtt meghunyászkodott, bármit megígért, csakhogy megmeneküljön, azt viszont nem tartotta fontosnak, hogy ígéreteit maradéktalanul meg is tartsa. Átgondolta vajon a Salamonnak tett ígéretét? Számított-e arra, hogy a király viszont számontartja azt?

Az esküdözés, ígérgetés negatív cselekvés. Gyakorolva az ember szokásává válik, jellemének része lesz. Élete ígéretek sorozata, amiket nem tart meg. Salamon állapította meg, hogy jobb, ha nem teszel fogadást, minthogy fogadj, és ne teljesítsd azt be (Préd 5:5).

Az idő múlása, a helyzet megváltozása, a közvélemény alakulása nem mentesít bennünket ígéreteink megtartása alól. A Biblia szerint a hívő ember még saját kárán is megállja a szavát!

Kisded Ernő

 Napi áhítat

Igehely: 2Pt 3:8–16 Kulcsige: 2Pt 3:15 „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”

Hála legyen az Úrnak azért, mert Ő türelmes Isten! Soha nem kapkod, mindig megfontolt és bölcs minden lépésében. Nemcsak az Úr Jézus visszajövetele, hanem Isten türelme is üdvösség számunkra, ezt megerősíti Péter (9.v.) és Pál apostol is (15.v.). Egyfelől „siettetnünk” is kell Őt (12.v.), mégis Isten hullámhosszára hangolódva türelemmel várjuk az új eget és új földet. Amíg Ő türelmesen vár értünk, addig van idő a megtérésre, az imádkozásra: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jel 22:20), és a megszentelődésre, hogy Ő tisztának és feddhetetlennek találjon minket békességben.