Igehely: 1Jn 3:10-17; Kulcsige: 1Jn 3:14 „Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, az a halálban marad.”
Isten igéje számtalan alkalommal beszél az ember hitéről, cselekedeteiről, sőt még az ember testének a fontosságáról is, de sehol sem enged arra következtetni, hogy valamilyen módon cselekedeteinket függetleníteni lehetne magunktól. A Biblia az embert egy egésznek látja, testével, lelkével.
Igehely: Róm 6:9-18; Kulcsige: Róm 6:13 „Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek.”
Pál, és általa a Szentlélek, arra a valóságra irányítja a figyelmünket, ami nem a szemünkkel nézve válik felismerhetővé számunkra, hanem a hitünkön keresztül szemlélve válik valósággá az életünkben.
Igehely: Jn 5:19-30; Kulcsige: Jn 5:24 „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.”
Bárcsak meghallanánk azt az egyszerű üzenetet, amit Jézus mond: „aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van”.
Igehely: Jer 13:20-27; Kulcsige: Jer 13:23 „Ha majd fehérre változtatja bőrét az etióp, vagy ha a párduc elrejti foltjait, akkor tudtok ti is jót tenni, úgy megtanultátok a rosszat!”
Szó sincs arról, hogy Isten népe olyan mélyre süllyedt volna, hogy Isten ne tudná helyreállítani. A 27. versben olvashatunk arról, hogy mi az, ami miatt a nép menthetetlen: „Nem akarsz megtisztulni.”
Igehely: 2Krón 29:1-11; Kulcsige: 2Krón 29:3 „Uralkodása első évének első hónapjában kinyittatta az Úr házának ajtajait, és kijavíttatta azokat.”
Ezékiás egy súlyos válság közepén felismerte a probléma gyökerét és kész volt azonnal cselekedni. Hosszú évtizedek szokásait egyik napról a másikra törölte el, és feltámasztotta a nép eredeti vallását, ami az akkori generáció számára azonban teljesen új volt.
Igehely: Ézs 58:6-14; Kulcsige: Ézs 58:12 „Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a régiek által lerakott alapokra; a rések befalazójának neveznek, aki romokat tesz újra lakhatóvá.”
Figyeljünk a 12. vers üzenetére, amelyben Isten egy lesújtó helyzetben ad ígéretet népe számára: az ősi romokból újjáépülhetnek Jeruzsálem falai, ami jelképezi az egész nemzet újjáéledését.
Igehely: Zsolt 85:9–14 Kulcsige: Zsolt 85:11-12 „Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást. Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből.”
Ebben a zsoltárban azt látjuk, hogy Isten visszavezeti Izráelt az áldás birtokába, az országba, amit megígért. Meg van hirdetve a békesség. A bűnbocsánat az Úr jóságának és irgalmának a gyümölcse. A szeretet isteni jellemvonás. Ő előbb szeretett minket. A hűség ugyancsak isteni, mert Ő magát meg nem tagadhatja. Ezzel szemben a mi hűségünk olyan, mint a reggeli felhő. „Hűség sarjad a földből”: ez azt jelenti, hogy beteljesül minden ígéret, amit Izráel kapott. „Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor »távol« voltatok, »közel« kerültetek a Krisztus vére által” (Ef 2:13).